A legjobb méreg című Tankcsapda-album harmincadik évfordulójára készített cikkemben nagyjából odáig írtam meg a zenekar körüli történéseket, hogy Labi távozott a zenekarból, helyére pedig Molnár Levente ”Cseresznye” került 1993 januárjában. Pontosabban fogalmazva nem épp a helyére került, ugyanis hangszercsere is történt: Lukács átvette a basszusgitárt Labitól, Cseresznye pedig gitáros lett. A napokban ismét sikerült Lacival átbeszélni az akkori eseményeket, aki meglepő részletességgel emlékszik az akkori időszakra.
1993 EGY RENDŐRSÉGI ÜGGYEL INDULT
Az első sztorija arról szólt, hogy Cseresznye beszállásának megünneplésére egy ismerősük belvárosi albérletét választották. A debreceni házibuli olyan jól sikerült, hogy hajnalban a rendőrségen találták magukat, Kémeri Péter menedzsernek pedig elvették a jogosítványát.
PINCEKOCSMÁS DEBÜTÁLÁS
Az 1993-as év aktív koncertezéssel telt, de közben a próbateremben készültek az új dalok, amelyekből ízelítőt adtak a fellépéseken is. A koncertek kapcsán külön érdekesség, hogy bár Cseresznye a belépést megelőző egy évben a zenekarnál dolgozott technikusként, színpadi rutinja nem volt. Az első közös koncert a budapesti Fekete Lyukban volt 1993. február 12-én, pénteken. Ezt megelőzően tartottak egy meg nem hirdetett eseményt, hogy élesben is ki tudják próbálni az új felállást. Erre a már nem létező debreceni Óbester Sörözőben került sor, ami egy pincekocsma volt. Laci elmondása szerint később hozzájutott ezen pincebuli teljes bootleg hanganyagához, amiről nem tudja, hogy ki rögzítette. Hozzátette, hogy ez volt az első és eddigi egyetlen alkalom, hogy a Tankcsapda Rolling Stones-dalt adott elő (Paint It Black), de más feldolgozások is előkerültek a sörözőben, amire emlékei szerint azért került sor, mert nem volt még elég ideje Cseresznyének megtanulni az addigi Tankcsapda-repertoárt.
RÓZSA ISTVÁN LEITATTA A TANKCSAPDÁT ZÁNKÁN
1993. június 30. és július 4. között került megrendezésre a Zánkai Poppiac, ami lehetőséget biztosított feltörekvő zenekarok számára, hogy kiadót találjanak maguknak, a kiadók pedig egyfajta húspiac-jelleggel válogathattak napokon át a kínálatból. Az akkor már sikeres kiadót üzemeltető Rózsa István 1993. július 2-án látta a Tankcsapda fellépést, ami után azonnal megkereste őket. Laci így emlékszik a találkozásra:
-
Nagyon ügyesek vagytok srácok!
-
Mit isztok?
-
Mit lehet?
-
Bármit!
-
Akkor whisky-t!
Majd hozzáfűzte: „Akkor az egyszer volt, hogy ivott velünk ő is. Mondhatnám, hogy megvett minket. De inkább azt mondom, hogy leitatott minket”. (nevet)
Az 1991-ben alakult Rózsa Records a Tankcsapda leszerződtetésekor már olyan előadók lemezeit adtak ki, mint Charlie, a Sing Sing, Révész Sándor vagy Balázs Fecó, de az egy évvel korábban odakerülő Kispál és a Borz jól mutatta, hogy Rózsa István megérezte a változó idők szelét és alternatívabb formációkkal is kívánt foglalkozni.
A zánkai siker után az 1993-as év második fele a Tankcsapda számára továbbra is a koncertezésről szólt: a nyár folyamán a teljes mértékben asszimilálódott Cseresznyével eljutottak az ország szinte összes rockklubja mellett olyan fontos eseményekre is, mint a Masters of Rock vagy épp az első Sziget Fesztivál.
LENDÜLETES ÉVKEZDÉS
Laci visszaemlékezése alapján a szilveszteri kijózanodás után azonnal indult is az új dalok felvétele: „Január 2-án bepakoltunk a stúdióba, 3-án már kezdődtek is az első felvételek”. A választás a debreceni PME-Music Box Stúdióra esett, ahol korábban is dolgoztak már, hiszen ott készült a Punk & Roll című anyag is és a Demo '91 kazetta tartalma is. Mivel a Rózsa Records által meghatározott büdzsé limitált volt, a zenekar úgy döntött, hogy ezúttal jó lesz ismét Debrecenben stúdiózni (A legjobb méreg felvételei a budapesti E-Stúdióban készültek), fontosabb, hogy maradjon keret videóklipek készítésére és promócióra, miután ez utóbbi lényegében semmilyen szinten nem volt az előző album esetében.
KINDERTOJÁS-MÁNIA A STÚDIÓBAN ÉS AZON TÚL
Az sok korábbi interjúból tudható, hogy a zenekar elsősorban Cseresznye érkezésének tulajdonítja az új dalok a korábbi punk-rock vonalból a metal irányába történő elmozdulását. Ezt Laci most is visszaigazolta, hozzátéve, hogy ő korábban, gitárosként erre nem lett volna alkalmas akkor sem, ha szerette volna: „Metalosabb, riff-orientáltabb, gitárszóló-gazdagabb. Én ugye előtte hathúros hangszeren játszottam, de szólógitársonak nem csúfolnám magam, illetve nem szeretném ezzel a világ összes szólógitárosát degradálni”. (nevet)
Fotó forrás: Metal Hammer magazin, 1994 áprilisa
Közben fura hobbi ütötte fel a fejét a zenekari tagok körében még előző év őszén: Kinder tojásokat kezdtek el vásárolni, annak érdekében, hogy minél több vonatot, autót és repülőt össze tudjanak gyűjteni. És ez kicsit sem vicc. Bármerre jártak az országban, a pia és a cigi mellett a Kinder tojások vásárlása volt a fontos számukra. „Buzsik vonatbuzi volt, Cserkókat az autók érdekelték, engem meg ugye a repülők” - idézi fel Laci. Ezt azzal folytatta, hogy emiatt tudtak cserélgetni egymással és idővel annyira profik lettek, hogy kb. 80%-os aránnyal meg tudták állapítani rázás segítségével, hogy mit rejthet egy bontatlan tojás: fröccsöntött figurát vagy összeépítős játékot – számukra ez, a második kategória volt érdekes, ugyanis ezek a kis járművek mind olyanok voltak, amelyeket össze kellett rakni. A mánia velük tartott a PME-be is, ahol a stúdiómunkák közben sorra tették fel a polcra a kis játékokat. Laci szerint volt abban valami fura, hogy miközben mondjuk a „csuklóig vagy a kurvában” sort énekelte, körülöttük mindenhol Kinder tojások, csokik, csomagolások meg játékok voltak. Érdeklődtem, hogy megvannak-e még a kis repülői, de sajnos három évtized, költözések és turnék felemésztették a készletet. Egyetlen darab maradt vele kitartóan, azt pedig nemrég 3,5 éves unokahúgának ajándékozta, aki szintén aktívan érdeklődik a repülők iránt. Szemfülesek egyébként a Kinder tojás őrületről már a lemez megjelenésekor értesülhettek, ugyanis a köszönetnyilvánításba is bekerült.
Szintén megtudtam, hogy a sárga műanyag tojásokat sem dobták el: remek fűtároló funkciót töltöttek be, bár nem volt annyi füvük soha, hogy az összes tartót megtölthették volna.
A PRE-MASTER MIX SEM VOLT TÚL COMBOS, DE UTÁNA JÖTT AZ IGAZI BAJ
A Jönnek a férgek... lemez kapcsán nem először hangzott el Laci szájából az a mondat, hogy biztosan nem a hangzás miatt lett rajongói kedvenc az album. És valóban. A Budapesten rögzített A legjobb méreg remek hangképe után az új anyag nem úgy szólt, ahogyan szerették volna. Ez szerinte alapvetően a stúdió miatt van, ugyanis mai szemmel nézve az inkább egy demóstúdió. Ekkoriban jött be a mastering fogalma itthon, így úgy gondolták, hogy mivel végre tényleg lesz CD változat is, kapjon a végső keverés egy masteringet. Emiatt a budapesti Utópia Stúdióba került az anyag, ahol azonban a folyamat többet ártott, mint használt, így egy – Laci megfogalmazása szerint – egy agyonkompresszált anyag került kiadásra. Ezt a hibát végül a 2013-as újrakiadás-sorozat tudta valamelyest kijavítani, amikor Mosquito (Cifra Sándor) és Szilágyi István a mastering előtti mixet tudta kézbe venni a debreceni MMP Hangstúdióban. A végeredmény Laci szerint dinamikusabban, erősebben, egységesebben szól, de hozzátette, hogy szarból nem lehet várat építeni.
Hangzás ide vagy oda, az kétségtelen, hogy a lemez mind kereskedelmi, mind szakmai szempontból nagy sikert aratott és immáron három évtizede a rajongók egyik kedvence a rajta található tizenegy dal.
LISZTKUKACOK A FOTÓSTÚDIÓBAN ÉS A SZÁJBAN
Míg a CD hátsó borítójához és a koronghoz választottak egy hangulatos repülőgép-fotót, addig a lemezborítóhoz egy igen sajátos ötletet találtak ki: tényleg jöjjenek azok a férgek! Ehhez csak egy üveglapra és rengeteg lisztkukacra volt szükségük, illetve egy olyan debreceni fotóstúdióra, ahol bevállalják ezt az ötletet. A borítófotó elkészítése után az egyes tagokról is készültek promóciós képek, de egyedül Laci vállalta be, hogy a szájába vegyen egy nagy adag lisztkukacot, amelyek izegtek-mozogtak a szájában.
1994 TAVASZA: A FÉRGEK JÖTTEK, DE VALAKI TÁVOZOTT
A megjelenés napján a zenekar a budapesti Colloseum Biliárd Caféban tartott sajtótájékoztatót, majd nagyon hamar lemezbemutató turnéra indultak. Mivel korábbi beszélgetéseink nyomán, valamint az egyértelmű tiszteletadások miatt tudtam, hogy Laci számára nem közömbös a Nirvana, megkérdeztem, hogy a lemezmegjelenés után pár héttel elhunyt Kurt Cobain halálhírével hol és mikor találkozott. Erre az eddigieknél is frissebben emlékszik. ”Látom magam előtt a helyet, ahogy kimegyek az erkélyre cigizni, ahogy nézem a Tiszát és csak bámulok magam elé”. Az eset nem közvetlenül Cobain halálhírének érkezésekor történt, hanem 1994. április 20-án, amikor a Tournak a férgek... lemezbemutató Szegedre ért. Elmondása szerint nagyon mélyen érintette a dolog és nehezen fogadta el a dolgot. A Nirvana egyébként épp a lemezmegjelenés napján, 1994. március 1-jén adta utolsó koncertjét (München). Persze akkor még senki nem tudta, hogy nem lesz folytatás.
Aznap más fontos nemzetközi szintű zenei esemény is volt: 1994. március 1-jén rendezték meg a 36. Grammy-gálát. A New York-i rendezvény nagy nyertese Whitney Houston volt, de nem ment haza üres kézzel Sting, a U2, Meat Loaf és Ozzy Osbourne sem.
A lemezmegjelenést és a turné egy szakaszát népszerűsítő hirdetés. Forrás: Metal Hammer magazin, 1994 áprilisa
FOR BETH
A For Beth dalcím sokaknak ismerős lehet: a Seattle-i Coffin Break zenekar 1991-es Crawl lemezén található. Ahogyan az A legjobb méreg harmincadik évfordulójára készített írásban is olvasható: a For Beth magyar dalszöveggel ellátott feldolgozását már 1992-ben elkészítette a zenekar és ha megjelent volna CD-n az A legjobb méreg album, ez lett volna rajta a bónuszdal. Amikor elkezdődtek az 1994-es stúdiómunkák, ismét elővették a dalt és készült egy új változat, ami fel is került az albumra (mindkét formátumra). Pár évvel később, 1999 novemberében jelent meg a Tankológia című kiadvány, amelynek utolsó dala a For Beth (Tech. Mix), amely a Jönnek a férgek... stúdiózás során került rögzítésre az eredeti dalszöveggel. A komoly gyűjtők persze hamarabb, már 1994 őszén hallhatták ezt a változatot, az ugyanis rákerült egy négyszámos, csakis angol nyelvű dalokat tartalmazó demókazettára (Two Sides of Trap – Demo '94). A kazetta A-oldalán (Old Side) két 1992-es nóta angol változata található, míg a másik oldalon (New Side) a Van Ördög Van Isten angol változata (Good One Inside címen) és a For Beth kapott helyet.
További érdekesség, hogy a dal eredeti, a Coffin Break által készített változatának a producere az a Jack Endino volt, akivel a Nirvana 1988-ban, 1989-ben, 1990-ben és 1992-ben is dolgozott együtt. 1989-ben a Nirvana és a Coffin Break egy közös kiadványon is szerepeltek egy-egy dallal, Cobain pedig az egyik kedvenc zenekarának nevezte őket, ezen az 1991-es fotón még a zenekar pólóját is viselte.
TANKCSAPDA: JÖNNEK A FÉRGEK...
Lukács / Cseresznye / Buzsik
Zene: Tankcsapda (kivéve a Csak neked)
Szöveg: Lukács
Zenei rendező: Tankcsapda
Hangmérnök: Méhes János
Grafika: Győri Attila
Fotó: Tyukodi László
Producer: Rózsa István
Menedzsment: Kémeri Péter
Technikus: Szilágyi Richárd
Csordavokál a Van Ördög Van Isten, Kapd be a horgot és Rohadt a hely című dalokban: Böske (Necropsia), Nagy Tomi (Tomi szomorú)
Kiadó: Rózsa Records
Terjesztő: Aréna Kft.
Felvétel: PME-Music Box Stúdió, Debrecen
Digital mastering: Utópia Stúdió, Budapest
2013 remater: MMP Hangstúdió, Debrecen (Cifra Sándor, Szilágyi István)
Az eredeti kiadások katalógusszámai:
CD: RRCD 015 / kazetta: RRMC 015
A Warner/Magneoton újrakiadások katalógusszámai:
CD: 4509 99581 2 / kazetta: 4509 99581 4
A Tankcsapda Music által kiadott CD katalógusszáma: TRD 04/2013
Fotó: Reszegi László
A teljes album a Spotifyon:
A Hiába szóltam videója:
A Kapd be a horgot klipje:
A címadó dal videója, amely az Eleven című koncertalbum népszerűsítéséhez készült 1996-ban: