A hazai zeneipar aktuális kérdéseit a fókuszba állító konferenciát immár tizennegyedik alkalommal szervezte meg a Music Hungary Szövetség. A korábbi egri és veszprémi helyszínek után idén először Budapest, a Magyar Zene Háza ad otthont az eseménynek.
"Az eddigi konferenciákon mindig azt éreztük, magunkban beszélünk. Most úgy tűnik, végre lett beszélgetőpartnerünk, és az állam oldalán végre valaki kíváncsi a véleményünkre" - fogalmazott megnyitójában Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke.
Mint fogalmazott, az elmúlt hónapokban rengeteg munkacsoport alakult, és számos munkaanyag készült a hazai zeneipar túlélésének és továbblépésének jegyében.
A délelőtti programpontok között az egyik legérdekesebb a lehetséges adóreformmal, a foglalkoztatást érintő kérdésekkel foglalkozott; a beszélgetésben Weyer Balázs mellett Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Sándor Roland, a KPMG nemzetközi cég adótanácsadója, valamint Temesi Bertalan zenész, a Music Hungary Szövetség elnökségi tagja vett részt.
A panelben kiemelt téma volt, hogy a koncertjegyárakra Magyarországon jelenleg érvényes 27 százalékos áfakulcs megnehezíti a zeneiparban dolgozó vállalkozások helyzetét, a jegyeladásokat, így az egész iparág működését.
"A vonatkozó 27 százalékos áfakulcs jelenleg a legmagasabb Európában. Csehországban 12, Romániában 11, Németországban 7, Olaszországban 10, Ausztriában 13 százalékos ugyanez az adat" - mondta Sándor Roland.
Weyer Balázs szerint számos sztárelőadó európai turnéja sok esetben manapság azért nem érinti Magyarországot, mert itt ilyen magas az áfakulcs, és egy-egy koncert nálunk emiatt számottevően kevesebb bevételt generál. Arra is kitért, hogy nem fenntartható, hogy a fesztiválok veszteségesek legyenek.
"A COVID utáni infláció miatt szükséges áremelést a zeneipar szereplői nem igazán merték megtenni, emiatt sem tudjuk most utolérni azt az árszínvonalat, amelyet a régiós jegyárátlagok és a magyar vásárlóerő indokolna. Közben a technikai kiszolgáló háttér ára az inflációnál sokkal magasabban emelkedett, többek között azért, mert az állam megjelent szereplőként a piacon, amelynek következtében durva ártorzítások alakultak ki. Ráadásul, a közönség visszahódítása céljából az elmúlt években megnőtt az ingyenes koncertek száma Magyarországon, ami szintén nem tett jót a zenészeknek, mert a közönség kezdett hozzászokni ehhez" - sorolta a problémákat Weyer Balázs.
Csókay Ákos szerint az lenne az ideális megoldás, ha a kulturális jegyáfakulcsot sikerülne 10 százalék alá csökkenteni, mert a jelenlegi rendszer nem fenntartható az iparági szereplők számára.
"Kreatív ipari megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a zeneiparban érintett több ezer ember megélhetése biztosított legyen. Ehhez rugalmas elemet kellene beépíteni az adórendszerbe, és ebben a felelősségteljes állami gondoskodás mellett kellene jelen lennie a rendszeres alkalmi bérnek" - jelentette ki a szakértő.
Temesi Bertalan arról beszélt, hogy a jó adózási forma kialakításához meg kellene nézni, miként dolgoznak a zenészek, ahelyett, hogy "beletuszkolnák" őket egy adózási rendszerbe. Mint a beszélgetésen elhangzott, az új KATA bevezetése jó lehetőségeket hozott, de a november 23-i héten az Országgyűlésben végszavazásra kerülő adócsomag tartalmán még van idő és lehetőség módosítani.