A Hulljanak rám az évek nemcsak egy szimpla folytatása a 2024-es Ennél pompásabb nem lehet című debütálásnak -amelyről ITT írtunk korábban-, hanem egy bátor szintlépés. A gimis zenekarból jövő útkereső debütálás után érdekes és érdemes végighallgatni, hogy mit hozott a srácok új korszaka.
A lemezt megelőzően a zenekar tagjai már előrevetítették, hogy tudatosan igyekeznek eltávolodni a korábbi, akusztikusabb, egyszálgitáros világtól. Ez a törekvés a lemez mind a 8 dalán és 33 percén markánsan érződik. A hangszerelés terén sűrűbb, atmoszférikusabb és bátrabb lett -leginkább a Quimby korai időszakát idézi. Megjelentek a torzított szintetizátorok, a külöböző effektek és a fúvósok is hangsúlyosabbak lettek, és már nemcsak díszítőelemként funkcionálnak, hanem egyenrangú dallamvezető partnerei a gitároknak és a billentyűnek.
Mindez egy olyan fúzió az eddigi bájos indie-rock gitárzenéhez képest, ami egészen egyedi textúrát ad az egyébként kimagaslóan jó daloknak. Az Egy szó című dal kapcsán Gulyás Ádám, a zenekar egyik tagja meg is jegyezte, hogy:
„Ez az első dalunk, amit nem lehetne egy szál gitárral eljátszani.”
Ez a mondat tökéletesen leírja az egész album filozófiáját: a Máklikőr zeneileg felnőtt. És ez a felnőtté válás nem volt kockázatmentes egy olyan zenekar esetében, amely eddigi sikereit leginkább a tábortűz-esztétikával érte el -a srácoknak mégis sikerült ez a bravúr.
A lemez dramaturgiájáját a sokszínűsége adja. Ugyanis nem csak a hangszerelés, hanem a dalok stílusa is egyfajta kavalkádot hoz.
A Sosem elég és az Egy szó párosa rögtön megadja a alaphangulatot. Az Egy szó – ami az album első beharangozója is volt – a lemez koncepcionális magja. A feszültségépítés, és a dinamikai játék zseniálisak.
A folytatásban a Tovaszáll és a Két szempár a klasszikusabb alter-vonal keveredik a zenekar védjegyévé melankolikus hangulattal. A refrének fülbemászóak, de mégsem giccsbárótólA Csinnadratta a legmeglepőbb, egyszersmint a leghúzósabb tétel a lemezen: erős a gyanú, hogy ez a nyári fesztiválszezonban a koncertkedvenc lesz. A dal akár egy Fiesta lemezen is elférne, gyakorlatilag a Ricky Martin féle latin pop magyar alter leképeződése.
A Monománia kicsit lassabban, de felszínen tartja a bossa-nova vibeot, majd a Szimfónia visszaevez a klasszikus lassú értelmiségi rockra: itt egypillanatra a nagy elődök közül beugorhat a Vad Fruttik, ha az ember viszonyítási pontot keres. A Papírsárkány, mint zárótétel egy bús szerelmes tétel -van olyan hölgy ismerősöm, aki azt mondta róla, hogy „ilyen szépet nem is lehet írni”.
A zenekar mellett a mixért, masterért és produceri teendőkért felelős Zwickl Ábel is fantasztikus munkát végzett: a lemez úgy szól tisztán és arányosan, hogy közben megmaradt a zenekar nyers, fiatalos energiája is.
Összességében, a Hulljanak rám az évek egy kísérletező és érett album egy olyan zenekartól, amely nem akart beleragadni a fiatal bölcsészlányok kedvence skatulyába. Mertek fentebb lépni és saját hangot keresni. A Máklikőr ezzel a lemezzel végérvényesen bebizonyította, hogy a kortárs alter rock feltörekvő reménységei, akik várhatóan a szcéna megkerülhetetlen formációja lesznek.
A csapat a közeljövőben az alábbi koncerteken látható majd élőben:
Budapest: Június 18. – Kobuci kert
Orfű: Június 24. – Fishing on Orfű
Debrecen: Július 25. – Campus Fesztivál
Írta: Kiss Ákos
