Lapszemle

A Rádió 1 és a Retro Rádió megújulása után a Best FM-nél is változások jönnek. Sivák Péter programigazgató az index.hu-nak nyilatkozott.

Lorde, Solar Power

A fiatalokat azért rendesen beszippantotta a Spotify. Hogyan lehet vonzóvá tenni a rádiózást számukra?

A fiatalokat mindig is nehéz volt megfogni, mert a többségüket egyáltalán nem vagy nem olyan mélységben érdeklik a tartalmak. Az emberek általában 25 év fölött válnak újra hallgatóvá, amikor a nekik tetsző zenei összeállítások között számukra érdekes műsorokat találnak. A Rádió 1 május 5-i frekvenciaváltása egyébként jó példa volt arra, hogy a streaminget kiegészítő elemként használva hogyan lehet minden korosztályhoz eljutni. Több olyan online streamelt eseményünk is volt az elmúlt évben, melyek egyenként is többmilliós elérést produkáltak az online térben. Legutóbb a Rádió 1 Surfday Partyja, amikor Budapesten és környékén a 89,5-ös frekvenciára költöztünk, amit tipikusan a Facebook- és a YouTube-csatornáinkra optimalizáltunk, pontosan azért, hogy koncentráltan, a lehető legtöbb hallgatónkat elérje a változás híre.

Az utóbbi években egy csomó online adó is elindult. Ezeknek mekkora a létjogosultsága?

A netes rádiókra általában úgy gondolunk, hogy az valamelyik on air adó egyik csatornája. Az online állomások esetén gondot jelenthet, hogy a magyar embereknek még viszonylag drága internethez jutni. Többségüknek egyáltalán nem mindegy, hogy havonta mennyit költ a telefonjára. Egy kis csomag esetén, ha egy rádiót streamelsz, az pillanatok alatt lezabálja a keretet. Ezért még mindig sokkal jobban működik az a rádió, aminek van frekvenciája.

Az érkezése óta a Retro Rádiónál markáns változások történtek. A zenei kínálat például teljesen megújult.

Az idő múlásával ma már a 90-es évek slágerei is retrónak számítanak, épp ezért fontos volt meglépnünk egy stratégiai változtatást a játszási listák tekintetében. Kutatásokat is végeztünk persze, hogy megtudjuk, milyen zenék tetszenek a hallgatóinknak. A tesztek igazolták, hogy sokkal jobban vonzódnak a 80-as, 90-es évek dalaihoz, mint a 60-as, 70-es évek mixéhez. A zenei kínálat frissítése abszolút szükségszerű volt. Ezt azóta a hallgatottsági adatok is igazolták.

A reggeli sáv is megújult Bochkor Gábor érkezésével.

Gábor egy óriási rádiós, szakmai szemmel indokolatlannak és pazarlásnak tartottam, hogy az utóbbi időben nem volt mikrofon mögött. A morning show műfaját egyébként is ő honosította meg Boros Lajossal itthon. Amikor a Sláger Rádióban együtt dolgoztunk, én is nagyon sokat tanultam tőlük. De nem azért hívtam a Retróba, mert sajnáltam, hogy nincs munkája, hanem mert tudtam, hogy helye van a rádiózásban. Amikor Buda Marcival, a cégvezetővel eldöntöttük, hogy Bocsit felkérjük a Retro reggeli műsorának készítésére, nem csupán a saját érdekeinket tartottuk szem előtt. A mi attitűdünk Marcival elég egyszerűen megfogalmazható: imádjuk a rádiózást, és azt szeretnénk, hogy a lehető legjobb műsorok készüljenek a legnagyobb formátumú rádiósokkal, ennek köszönhetően pedig a magyarországi összhallgatottság is növekedjen.

Bocsi egyébként más típusú műsort készít, mint Balázsék a Rádió 1-en, máshogyan közelíti meg, illetve dolgozza fel a témákat, ami Lovász László érkezésével egy igazán újszerű, izgalmas műsort eredményezett. Bekerült mellé egy olyan nézőpont, illetve habitus, amilyen korábban nem nagyon volt, és amiből már eddig is nagyon sok izgalmas dolog sült ki. A hallgatottsági adatok pedig bizonyítják, hogy a Bochkorra kíváncsiak az emberek, és nemcsak a hallgatóknak, hanem a sajtónak is állandó beszédtémát szolgáltat a műsor. Emellett természetesen nagyon fontos, hogy Gáborral és a BCHKR stábjával olyan egyedi, kreatív non spot megoldásokat tudunk kitalálni, amelyek a jelek szerint nagyon vonzóak a piac szereplői számára. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy Vágó Piros és Abaházi Csaba is egy-egy, eddig tőlük szokatlan és merőben új formátumú, a saját személyiségükre szabott műsorral, a Retro Rádióban tértek vissza az éterbe. De a Retro megújítása mellett az is nagyon fontos volt, hogy végre magára találjon a Rádió 1.

Mi volt vele a gond?

Hogy nem hallgatták annyian, amennyien hallgathatták volna. Úgy kellett rendbe tenni, hogy legyen egy markáns hallgatói bázisa. Ezt sikerült is napi szinten 910 ezerről 1 millió 200 ezerre növelni, ami szerintem nagyon nagy eredmény. Ráadásul ezzel a számmal beértük a lényegesen nagyobb lefedettségű Petőfi Rádiót. Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években a legjobb dolog, ami a hazai kereskedelmi rádiózásban történhetett, hogy Balázsék műsora folyamatosan porondon volt, és nagyon sokáig egyedülállóként tudott brutális mennyiségű embert a rádiókészülékek elé szögezni. Képesek voltak akár a közvéleményt is tematizálni, egy-egy témafeldolgozásuk olykor a sajtóban is elég nagy utóéletet kapott. A rádiózás túlélése szempontjából ez nagyon fontos volt.

Sebestyén Balázs kétségtelenül influenszernek számít.

Abszolút. Az, hogy ő rádiózik, és emellett kitartott, nekünk, akik a kereskedelmi rádiózásban érdekeltek vagyunk, nagyon jó dolog. És ez nemcsak azokra vonatkozik, akikkel épp együtt dolgozik, hanem az egész szakmára. Vadon Janival és Rákóczi Ferivel együtt ők azok, akik az elmúlt években mindig tudtak olyat dobni, amiről aztán beszéltek az emberek. Hogy ezek a témák rádióban hangzottak el, nagyon sokat számít a szakma számára.

Mi a terv a Best FM-mel?

Ez most egy izgalmas feladat, mert úgy kell programozni, hogy se a Retrót, se a Rádió 1-et ne bántsa, ne vegyen el a hallgatóikból, hanem találjon magának saját közönséget, hiszen csak így tudjuk növelni az elért hallgatók számát. Annak nem lenne értelme, hogy jelenlegi hallgatói bázist osszuk több részre. A Best FM-mel nem az a cél, hogy olyan hallgatott legyen, mint a Rádió 1 vagy a Retro, hanem hogy olyan embereket érjük el vele, akik most nem rádióznak. A felmerült koncepciók közül annál maradtunk, hogy a Best FM-ből egy olyan rádiót kell csinálni, ami azokat a hallgatókat szolgálja ki, akiknek zenei ízlése eltér a másik két adó – és egyben a többi magyarországi rádió – hallgatóinak preferenciáitól. Több olyan előadó is van, amelyek „rádióbarát” vonalat képviselnek, sokan szeretik őket, mégis alulreprezentáltak a hazai rádiós kínálatban. Ilyen például a Foo Fighters, a Green Day, a Nirvana, Pink, a Linkin Park, a U2, vagy a magyarok közül a Junkies, a Leander Kills és társaik.

A keményebb zenékhez általában félve nyúlnak a rádiósok.

Mi, rádiósok a legtöbb zenéhez félve nyúlunk. Tömegeket kell kiszolgálnunk, ami nem egyszerű feladat. Olyan zenei mixeket kell összeállítanunk, amelyek sok embert érnek el. Ez a cél a Best FM-mel is.

Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható el.

Hirdetés