Ötven évvel ezelőtt, 1966-ban, az első Táncdalfesztiválon lett mindent elsöprően népszerű az Illés zenekar a Még fáj minden csók című dallal. Bár a magyar nyelvű Illés-dalok egy része, tehát a magyar beat születése 1965-re datálható, mégis 1966 a magyar beat nagy ünnepe, a Táncdalfesztivál erődemonstrációja után lett világos: a beat nem afféle múló divat, hanem a magyar kultúrát alapjaiban megváltoztató ügy lett. Poós Zoltán Szörényi Leventével beszélgetett.
Az 1968-as Táncdalfesztiválon az Amikor én még kissrác voltam-mal az első helyen végeztetek, a fődíjon kívül még öt díjat kaptatok. Miért indultatok az 1968-ason, ha már szép eredménnyel szerepeltetek az 1966-oson? Akkor már megvolt a kívülálló státuszotok is… Akkor az egész kötéltánc volt, nemcsak a közönséggel való elfogadtatásunk, hanem a hatalommal való elfogadtatás is. Nagyon sokat jelentett nekünk a nógrádverőcei szerződés, amit Illés Lajos kötött a KISZ-szel, hiszen ott szokott össze igazán a zenekar. De kivel kötötte volna meg? Nem volt más. Ebből azért az is látszott, hogy mindenáron nem akarnak minket és a műfajt sem a föld alá nyomni. És legalább szem előtt voltunk… Szóval nemcsak egy kötéltánc volt a hatalommal, de egy kötélhúzás is. Miközben a kötélen táncolsz, közben ezt a kötelet rángatják, innen és onnan, és közben billeg az Illés szekere… Viszont abban egészen biztosak voltunk, hogy az utat be kell járnunk. Amikor meghirdették az első fesztivált, dacosak voltunk, és bár ciki volt, de odamentünk.. Tudtuk: az egész ország lát majd minket, szóval, igen is odamentünk… Erős nótánk volt… Innen lehet számítani a tényleges generációs szakadást… Nem piszkálni akartuk az idősebb korosztályokat, csak egyszerűen zenélni, ahogy mi tudtunk. A Még fáj-nak egyébként én írtam a szövegét, és az István, a királyban is vannak drámai párbeszédek, amelyeknek szintén én írtam a szövegét… Nagyon beindult a bicikli 1966-ban, és persze, úgy gondoltuk, hogy a következőre már nem adunk be, mert menjenek ezek a francba… És az az egy év elég volt ahhoz hogy rájöjjünk: lehet ezt mondani, de mégis csak ott van a televízióval az országos figyelem. 1968 januárjában megszületett a Kissrác, amit baromira erősnek éreztük, szöveget és a zenét is. Huúúú, adjuk be! És aztán lesz, ami lesz… És ez lett…. És akkor az elvtársak átestek a ló másik oldalára, mert a díjak nagy százalékát odatolták elénk. Mert népi, meg magyar, nem angolszász…Persze, délszláv dallamra épült, de mindegy, nem kellett hogy értsenek hozzá.
Ha Kovács Katival dolgoztál volna szívesebben mintsem Koncz Zsuzsával, akkor miért vártál erre 1978-ig? Néha azért muszáj elővenni ezt a történetet, mert az interneten a Bródy is másképp akar erre emlékezni. Most mit csináljunk? A Kovács Kati lemez ötletét Bródy hozta be a képbe. Kovács Katival abban az időben ők jegyben jártak. Ettől még nem kell lemezt csinálni! Az megint más kérdés, hogy szakmailag vagy érzelmileg állunk a dologhoz. Bródyban mindkettő keveredett. Bennem nem, de Bródyban igen. Én mindig is szakmailag álltam ehhez a dologhoz. Katit nagyra értékelem a mai napig is. Mondtam Bródynak, hogy idefigyelj, Tinikém, persze, boldogan! Csináljuk! Aztán nyilván megfenyegette őt Erdős, nem tudom… nem voltam ott… De egy a lényeg: később visszakozott. Erre ő másképp akar emlékezni, mert egy kicsit kínos… Mármint, hogy ilyen kalandos az útja… Neki nem kellett volna ebből kiszállni… Igen ám, de megijedt. Nagyon erős volt Bors-Erdős-Koncz klán, és ezt Boldizsár Iván is megtámasztotta…. Ennek ez a politikai háttere. Nem lehet úgy művészkedni, hogy megfenyegetnek politikailag… A Halász Judit még belefért az Erdős-féle társaságnak, de az, hogy mi Kovács Katinak, Koncz Zsuzsa legnagyobb konkurenciájának készítsünk lemezt, az már nem. Adamis Anna meghallotta ezt a sztorit, megkeresett, hogy ő vállalná a szövegek megírását. Én azt mondtam neki, hogy idefigyelj, Ancsa, én szeretem a dalszövegeid, de én egy hangot nem írok le addig, amíg te nem hozod az igent a Bors Jenőéktől… Aztán elintézte, és lett belőle egy baromi jó lemez.
Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható el.
Fotó: nullahategy.hu-Horváth Péter Gyula
