Interjú

DOROGI - Az Intim Torna Illegál frontembere új zenekarral debütál

A Hipnotizőr király, a Vágjál lyukat a kádba, az Örökké vagy a Csillag tengeren című slágerek szerzője, Dorogi Péter volt a Címlapsztori vendége, akitől az említett zenéket a tizenegy évet megélt Intim Torna Illegál zenekarban hallhattuk. Peti a 2000-es évek elején lett közismert zenész. Alapító tagja, gitárosa és vokalistája volt a Kistehén Tánczenekarnak, amely 2002-ben a Sziget Fesztivál poén dalával, az Én vagyok a Kistehén, ülök a fa tetején kezdetű dallal robbant be a köztudatba.

2010-ben zenésztársaival megalapították az Intim Torna Illegál, vagyis az ITI nevű zenekart, ami számtalan tagcserén esett át, sőt olyan is volt, amikor a bandát elhagyó tag az egész zenekart le szerette volna cserélni. Dorogi Péter tizenegy év után feloszlatta az Intim Torna Illegált, és most egyszerűen csak Dorogiként folytatja tovább. A debreceni születésű, de nagy utat bejárt énekes-dalszerző több platina- és aranylemez birtokosa.

 

Tele vagyok izgalommal, mert ez a zenekar most először fogja játszani azokat a dalokat, amiket eddig 11 éven keresztül az ITI játszott. Nyilván nincsenek annyira összeszokva a zenészek, de ott van velünk Balázs Ádám, aki korábban a társszerzőm volt néhány dalban, az egész koncerten és az egész turnén ott lesz, és a következő dalokban is közreműködni fog, mint szerző és mint előadóművész. A gitárosunkat, Janit már ismeri a közönség, mert három éve az Intim Tornában van. Őt már látták, most egy kicsit több szabadságot kap, lesz szólógitározás is. Rajtuk kívül találtunk még egy nagyon jó embert, aki szívvel-lélekkel játszik. Kilenc évig gitározott és tanult olyan gitárosoktól, akikhez én csak szerettem volna járni. Basszusgitár szakon végzett a Kőbányai Zeneiskolában. Nagyon jó vele együtt zenélni. A dobosunk pedig újonnan felfedezett tehetség. Remélem, hogy szeretni fogják őket az emberek. Én sokkal jobban hiszek egy zenekar emberi oldalában. A színpadon álló emberek karaktere, szíve-lelke sokkal fontosabb, mint hogy hamis, vagy bénán vagy jól játszik a zenekar. Szerintem ez felülírja a zenei tudást. Hozzáteszem, hogy ezek a zenészek gyerekkoruk óta játszanak, Jani oktat is. Azt lehet mondani, hogy ez a felállás jobban rendben van zeneileg, minden egyes hang el van játszva. Korábban minden arról szólt, hogy valaki felkerüljön egy fesztivál nagyszínpadára. A szervezők fesztiválzenekarokat kerestek, aki fesztiválzenét játszott, vagyis csak kevés lassú dallal lépett fel, inkább állandó bulit csinált, azok kerültek előtérbe és írták fel a plakátokra. Az elmúlt két évben szerintem ez megváltozott. Sokkal fontosabb az, hogy az emberek a szívükkel és ne a lábaikkal hallgassák a zenét. A Dorogi előadásban nem a fesztiváloldalamat fogom előhozni, hanem a dalszerzőit. Olyan dalok kerülnek a repertoárba, amiket egyébként már megírtam az ITI alatt, de végül nem játszottuk soha, mert lassúak voltak, és nem fértek bele a fesztivál buli zenekarnak a repertoárjába. Most, 2022-ben eljött az idő, hogy ezek a dalok előre kerüljenek, és én nagyon bízom benne, hogy szeretni fogják az emberek.


 

Valószínűleg a szakma is oda fog figyelni rád, mégiscsak egy debütálás. Most meg kell mutatnod, ez pedig nagy nyomást tesz rád. Mondhatni, hogy ezen múlik az, hogy Dorogiként tudsz-e tovább működni, vagy visszaállsz egy tribute-ba.

 

Igen, ez egy nagyon fontos mozzanat. Sokáig izgultam, aztán elengedtem ezt a dolgot, nincs már bennem ez a félelem. Ennek az egyik oka az, hogy az elmúlt hónapokban rengeteg zenésszel találkoztam, akik szerették az Intim Tornát, illetve szerették az akusztikus fellépéseimet is. Ők pedig pont abban támogattak, hogy inkább akusztikusabb, érzelmesebb és kifinomultabb dolgok szülessenek. Úgy vagyok vele, hogy azért kezdtem zenélni, és azért írtam szöveget, mert kijött belőlem, aztán előadtam a dalom és tetszett az embereknek. Aztán mikor nagy felhajtás lett körülöttünk, fesztiválra jártunk, akkor az érzelmes énem elhalványult, most viszont újra előjött az eredeti énem. Nekem mindenféle szempontból fontos a zenei, szellemi fejlődés, és már nem az a lényeg, hogy kint legyen a nevem a fesztiválplakáton. Sokkal jobban érdekel, hogy az emberek lássanak valamit a dalaimban. Mint amikor a paralimpikon barátom a Tegyen erősebbé című dalomat választotta, amikor ment fel a színpadra, hogy átvegye az érmét, és írt nekem. Ezek olyan pillanatok, amikor az ember szíve összeszorul, pozitív értelemben. Én ezért csinálom. Ez a dolog sokkal fontosabbá vált számomra az elmúlt pár évben, mint az, hogy a fesztiválon hányan sörözünk együtt. Amíg lehet zenélni, addig szeretném segíteni az embereket érzelmileg, vagy ha csak egyszerűen szeretik hallgatni, akkor már adtam valami pluszt.

 

Az A38-on Budapesten, már nem Intim Torna Illegálként, ahogy megszokhattuk, hanem Dorogiként léptél fel, és az jutott eszembe, hogy a névválasztásoknál, a DJ-knél szoktuk meg a vezetéknevet, míg énekeseknél jöttek a keresztnevek, mint mondjuk Ákos, stb, ebből egy egész brandet lehetett építeni. Voltak-e jogi kérdései annak, hogy a vezetékneved használod zenekari névnek?

 

Több ok miatt is a Dorogi nevet használom, mint előadó. Egyrészt azért, mert mikor elkezdtem az akusztikus, egy szál gitáros előadói esteket, akkor ugye egyszerűen Dorogi Péterként léptem fel, és oké, ez eddig normális. Aztán közben az életem során két olyan zenekar is volt, ahol névproblémák adódtak. Egyik nevet sem vihettem tovább, általában egy-egy ember miatt, akik azt mondták, hogy ha ők nem zenélnek velem, illetve velünk, akkor azzal a névvel mi se lépjünk fel. Azon gondolkodtam, hogy ez hogyan lehetséges. Nyolc meg tíz év együtt zenélés után tényleg odajutunk, hogy megsértődik és korlátoz egy másik embert abban, hogy fellépjen. Ez kétszer is megtörtént velem, és különböző zenészek tanácsaira úgy döntöttem, hogy legyen a Dorogi, rövid, egyszerű és sokan ismernek, tudni fogják, hogy ki az, aki pedig nem tudja, ahhoz reméljük, hogy eljut a zeném, és később is megtalál majd Dorogi néven. A jogi alapja pedig az, hogy na, ezt már tényleg nem lehet tőlem elvenni. Lehet, hogy van ilyen, hogy például Dorogi bánya, és nagyon komolyan, ügyvéddel akarnák tőlem elvenni, de Dorogi zenész, előadó, szerző még biztosan nincs. Jól megjegyezhető, egyszerű, rövid. Nem tudom, hogy van-e olyan, hogy Péter, de az már mást jelentene. Nem csak egyedül döntöttem így, hogy a Dorogit fogom használni.

 

Hogyha visszacsapunk az időben, először a Kistehénből ismerhettünk meg téged, ami világzenének indult.

Így van.

 

Néha olyan vicces szövegekkel, hogy nem tudtuk eldönteni, hogy poén vagy valóság.

Igen, ott Kollár Ferenc Laci volt a zeneszerző szövegíró, főleg szövegíró. Ott egy olyan családi hangulat volt, ahol mindenki viccet csinált az életből. Állandóan sülve-főve együtt voltunk. Egymáshoz járkáltunk enni, inni, utaztunk, jártunk szánkózni, síelni, vízbe ugrálni, ide-oda, Horvátországba. Ott senkit nem érdekelt, hogy sikeresek leszünk-e vagy sem. Maga az út és az együtt töltött idő volt a fontos. Olyan emberek jöttek össze, akik családra vágytak, és ezt megtaláltuk egymásban. Tényleg nagyon jól éreztük magunkat, sokat röhögtünk. Ezután viszont Karcsi kiszállt a zenekarból, aki fő magja volt ennek a nagy röhögésnek és családiasságnak, így végül 9 hónap múlva fel is oszlottunk. Ennyire fontos az, hogy kik a zenészek egy zenekarban. Tehát a zenekar érzelmi oldala, a szellemi oldala, az élethez, az emberekhez, másokhoz való hozzáállás sokkal fontosabb, mint az, hogy ki milyen kvalitású zenész.

 

Mi a jövőképed? Hogyan zajlanak most a napjaid, hiszen azért mégiscsak mögötted van 11 év Intim Torna, ezekre az ember visszagondol vagy csak előre néz?

Volt időm feldolgozni az elmúlt 11 évet. Körülbelül tavaly szeptember végén volt az utolsó ITI koncert, de az már az egymástól való búcsúzkodásról szólt, és eltartott négy-öt hónapig.  Előtte mi már tudtuk, hogy fel fogunk oszlani, úgyhogy én ezen már rég túl vagyok. Szerintem már a többiek is túl voltak ezen, amikor elkezdtünk turnézni és elbúcsúzni az ITI közönségtől. Valószínűleg a közönségnek tovább tartott ez a búcsú, a gyász. Nekem igazából felvételekkel, stúdióépítéssel, zenekari tagok felkutatásával és próbákkal telt ez az időszak. Kijött a Néhány fényes gomb című dal, ahhoz most lett egy szövegvideó, de Erdélyben forgatott videoklip is lesz. Egyébként pont azért csinálom Erdélyben a videoklipet, mert az első dalom, a Hipnotizőr király ott lett felfedezve. Azt szokták mondani, hogy ez szinte himnusz lett Erdélyben, és mindenki nagyon szereti. Ez nagyon megérintett emberileg, és tök sok erőt ad, hogy van egy ország, ahol így gondolnak rám. Úgyhogy én ott fogom felvenni az első videoklipemet. Egyébként Debrecenhez igen közel van Erdély. Úgyhogy mindennap dolgozom, vége van a koncertnek, már az új dalt vesszük, és tervezzük a turnét.


Említetted Debrecent, Te ott születtél. Egy debreceni rádióban beszélünk éppen. Van még kötődésed Debrecenhez?

Ott születtem, igen. Van, igen, igen, igen. Fuhh, ki is költöztem Pestről, nagyon nem bírtam. Debrecenben születtem, a Balatonon szocializálódtam, és mindig visszajártunk Ebesre, meg Debrecenbe a szüleimhez, mindig odaraktak négy hónapra, ami nagyon furcsa volt, mert az összes gyerek az a Balatonra vágyott, engem onnan vittek Debrecenbe. Egészen 15 éves vagy 11 éves koromig így teltek a nyarak. Volt disznóvágás, meg a kukoricaföldeken nyomattuk a kapálást, egy csomó mindent megtanultam, és nagyon hálás vagyok ezért a nagyszüleimnek, meg a szüleimnek. Az unokatesóim a mai napig Debrecenben és Hajdúszoboszlón élnek. Az egyik nagymamámnak 11 testvére volt, és még élnek páran. Mindig Debrecenben volt az összes karácsony, húsvét, esküvő, temetés. Most már elmondhatom, hogy lehet, hogy többet is járok oda, mint vissza a Balatonra. Nekem nagyon fontos, hogy hol vannak az őseim és a szüleim, akik már idősek, egyébként nem Debrecenben laknak, de Debrecenben szeretnének majd végső nyugovóra térni. Tök mindegy, hogy bejártuk az egész országot a szüleimmel, a gyerekkoromtól kezdve, a mi családunknak mindig Debrecen lesz a kezdő és a végpont.

Domszky László 

hirdetés