A váci illetőségű Rocken Dogs három éve került a köztudatba, azzal, hogy megnyerték a Tankcsapda „Jelentkezz előzenekarnak” pályázatát, és felléphettek a Budapest Parkban a debreceni trió előtt. A csapat utána kis időre eltűnt, de szerencsére hamar meggondolták magukat, és tavaly ismét lendületbe jöttek. A lendület ráadásul annyira erős volt, hogy még az év végi ’Csapda turnét is bevállalták, és bejárták az országot. Ebből az apropóból, és, hogy mihez kezd a zenekar az ismeretséggel, leültünk beszélgetni Berczelly Balázs (Berke) énekes-gitárossal, Szepesi Máté (Matti) dobossal, Ráczkevy Ádám gitárossal, és Nagy Gábor (Guffhy) basszusgitárossal.
- Úgy emlékszem volt a zenekar életében egy kis szünet. Mi történt akkoriban, és mi hozott újra össze benneteket?
Berke (ének, gitár): A zenekar történetében mindig is voltak hullámvölgyek, aktívabb és passzívabb időszakok. 2013-ban egy lemezmegjelenés és egy országos turné után azonban teljesen leálltunk, másfél évig szinte egymással sem találkoztunk. Az, hogy ennek mi volt az oka nehéz megmondani, talán kicsit megfáradt a produkció. Inkább a magánéletünkkel voltunk elfoglalva. Aztán tavaly nyár végén valamiért összejöttünk egy próbára és rájöttünk, hogy “na ez hiányzott” :) Úgy látszik egy ilyen dolognak meg kellett történnie, hogy még egyszer ne forduljon elő.
https://www.youtube.com/watch?v=gUfVx1Rtsu4- Új dalok sem nagyon készültek mostanában, a ’Történjen valami...’ album óta nem igazán jelent meg friss felvétel tőletek, pedig igencsak aktív a zenekar. Mikorra várhatjuk az új dalokat?
Berke: Idén nyáron jövünk ki egy új EP-vel. Az eredeti terv egy nagylemez lett volna, ez formai okok miatt most nem valósul meg, mellesleg sokkal időigényesebb, mi pedig minél előbb szerettünk volna valami friss anyagot. Egy új nagylemezt jövő év elejére tervezünk kiadni.
- És mit várhatunk majd az új daloktól, milyen irányba indultatok el ennyi év dalírás, kihagyása után?
Berke: Úgy érzem sosem volt ennyire jó a csapat. Szeretjük egymás társaságát, egy hullámhosszon mozgunk, mindenki lelkesen áll a dolgokhoz. Azt gondolom, hogy az eddigi legjobb dalainkat hoztuk össze. Stílusban nem lesz nagy változás, inkább azt mondanám, hogy sokkal kiforrottabbak és összeszedettebbek a dalok.
Matti (dob): Az új dalok írásakor nem igazán volt semmilyen tudatos megközelítés vagy iránykijelölés, ahogy jónak éreztük, úgy dolgoztuk ki őket.
- Nekem Ti nagyon is koncertzenekar vagytok, tavaly egy igen komoly turnén vettetek részt a Tankcsapdával, milyen volt?
Berke: Az időzítés tökéletes volt a már említett szünet miatt. Másfél év csend után egyből a TCS előtt. Szeretjük az ilyen kihívásokat.
Ádám (gitár): Óriási élmény és sok meló volt. Sokat tanultunk magunkról, egymásról és a szakmáról, és minden percét élveztük.
Matti: A saját és mások véleménye szerint is helyt álltunk. Ez köszönhető a profi technikai körülményeknek is, amiben részünk volt minden állomáson.
https://www.youtube.com/watch?v=B8xzXuEyFM0- Most intenzíven megélhettétek a turnézás jó és rossz oldalát is, biztos sok nehézséggel is jár, nem csak a reflektorfénnyel. Mi volt nektek a legnehezebb a koncertezések során?
Ádám: Visszazökkenni a hétköznapokba volt a legnehezebb...
Berke: Tíz éve koncertezünk, ez idő alatt azért már megedződtünk! Talán ami a legnehezebb, az a hétvégi regenerálódás. Ha mi négyen összekerülünk, nem tudunk komolyak lenni. Azért a turné buszban több száz kilométeren keresztül sírva röhögni igencsak megterhelő.
Gáffi (basszusgitár): Meg az a pár doboz sör, pár üveg bor, whiskey csak hogy teljen az idő... Számomra a koncertezésnek, turnézásnak csak jó oldala van, hiszen mindig is ezt akartam csinálni, így az esetleges nehézségek is csak örömmel, közösen megoldandó feladatokká válnak. Ez a velejárója annak hogy koncertezhetünk. Nekem a reflektorfény meg mindent visz a végén! Az egyetlen nehézség nekem egy turné során, hogy kibírjam azt a kib***ott öt napot a következő koncertig!
Matti: Én még a logisztikát mondanám nehézségnek, néha igen körülményes megszervezni azt, mivel mindannyian teljes munkaidőben dolgozunk, és nem egy városban lakunk. Nem egyszerű manőver pl. délelőtt 11-kor elindulni Zalaegerszegre, hogy a délutáni hangbeállás előtt még két interjút is adjunk, mindezt pénteken...
- Milyen tapasztalatokat szereztetek, amit most megosztanátok más zenekarokkal is?
Berke: Én személy szerint nagyon sokat tanultam az elmúlt egy évben. Jó volt látni egy ekkora zenekart a színfalak mögött. Voltak jó és kevésbé jól sikerült koncertek is, ahol a technika kicsit kibabrált velünk, de összességében nagyon jók voltak a bulik. A közönség előtt meg le a kalappal.
Gáffi: Fantasztikus volt úgy játszani, hogy egy profi stáb állt mögöttünk is! Nekem hatalmas erőt adott és még jobban megerősített a célomban, hogy olyan körülmények között állhattunk színpadra, amilyen egy élvonalbeli zenekarnak jár. A közönség is nagyon pozitívan fogadott minket, sok emberhez eljutottunk, és igen, úgy érzem sokaknak tetszik a zenénk, óriási bulik voltak... és persze lesznek is még!
- Hogy látod a közönséget sikerült magatok mellé állítani? Azt mondják egy feltörekvő bandának nagyon nehéz ilyenkor meggyőzni előzenekarként a Tankcsapda táborát.
Matti: Szerintem akármelyik, több évtizede stabil rajongótáborral rendelkező zenekar közönségét nehéz meggyőzni előzenekarként bármiről is, de ez minket inkább csak motivált, hogy még jobban odategyük magunkat. Minden koncerten voltak olyanok, akik énekelték velünk a szövegeket, volt ahol elég komoly mozgolódás is kialakult a bulink alatt, és a koncertjeink alatt mindenhol megtelt a nézőtér. Nekem az egyik kedvenc momentumom a turnéról, amikor utánunk, már a Tankcsapda bulija alatt egy 'nagyonittas' srác a folyosón feküdt, egy Rocken Dogs-os dobverőt szorongatva.
- Kétféle zenekari út van ilyenkor. Vagy mégy tovább és kitartóan dolgozol a sikerért, vagy sok zenekar úgy dönt, hogy nem folytatja tovább, mert nehéz számára a koncertezést összeegyeztetni a magánélettel. Nálatok volt már ilyen válság?
Ádám: Akit bármi eltántorít ettől, az jobb is ha abbahagyja. Ez egyébként igaz az élet minden területére. Bár egy kis szünet azért néha belefér.
Berke: Mi nem a sikertől tesszük függővé a zenélést, egyszerűen szeretjük, amit csinálunk és kész. Sok hasonló zenekart láttunk már kihullani körülöttünk. Egy zenekar sok lemondással jár ez tény, de ha úgy alakítod a magánéleted, hogy ez beleférjen, akkor nincs gond.
Gáffi: A zene és a zenekar mindig az első. Ez egy életforma, hivatás és nem hobbi, ezt főleg a környezetünkben élőknek lehet nehéz, de el kell tudni fogadni, különben borulhat minden. Fontosnak tartom, hogy az ember ezt magában is tisztán lássa, mert szerintem csak így lehet győzni.
- Jó alap volt egy ilyen turné ahhoz, hogy önállóan is elkezdhessetek koncertezni?
Ádám: Az önbizalmat megadta, ez kétségtelen, szóval bátran belevágunk a saját bulik szervezésébe, de közben természetesen keressük az alkalmat, hogy másokkal együtt is koncertezzünk.
- Stílusotok laza rock ’n’ roll. Ezen is nőttetek fel?
Berke: Kedvenc bandám a Social Distortion, aminél lazább zenekar nem létezik. Hozzám ez a zenei stílus áll a legközelebb, ezt tudom hitelesen előadni.
Gáffi: A Guns N’ Roses és a Rolling Stones zenéje volt rám a legnagyobb hatással, főleg a Gunsé, a mai napig is kiráz a hideg és kibújok a bőrömből ha meghallom bármelyik számukat, egyszerűen elszáll az agyam. Ugyanakkor nagyon sokféle zenét meghallgatok, nagyon sok zenét szeretek, a klasszikus művektől a musicaleken át a jó diszkózenéig mindenből vannak kedvenceim. Úgy gondolom, jó, ha egy zenész sokféle műfajból táplálkozik és tud tanulni tőle távolabb álló stílusú zenékből, előadóktól, de legalábbis nem árt ismerni a zene világa más szegmenseit is.
Ádám: A széles látókör fontos, mindannyian nagyon sokféle dolgot hoztunk magunkkal, de szerencsések vagyunk, hogy négyünk között a közös nevező az, amit most csinálunk, és imádjuk is csinálni. Szóval részben ezen nőttünk fel, de mostanában éppen az álmainkat éljük meg ezen keresztül.
- Milyen terveitek vannak 2016-ra?
Berke: A készülőben lévő EP-hez több klipet is tervezünk. Emellett lesznek ugye koncertek, ősszel biztos várható egy hosszabb turné. Év végén már szeretnénk a nagylemez dalaival foglalkozni.