Három zenekar tagjaiból állt össze a Második Műszak formáció, elsősorban azért, hogy kiéljék szabadon új zenei elképzeléseiket, és olyan stílusokat ötvözzenek, mint a folk, a beat, vagy a rock ’n’ roll. Bemutatkozó albumukról igen keveset lehetett hallani, igazi ismertséget idén ’A Dal’ című televíziós műsor hozott számukra, a közmédia igencsak felkapott formációjává váltak. A zenészek persze továbbra is maradtak eredeti zenekaruknál, a Második Műszak pedig egyfajta ’hobbi-szupergroupként’ robog tovább. Mező Misivel az alkalmi formáció frontemberével beszélgettünk.
- A Magna Cum Laude mellett, most már tanulni kell a Második Műszak formáció nevét is, ahol szintén feltűnsz. Honnan az ötlet?
A felvezetődhöz annyit hozzáfűznék, hogy a Magna Cum Laude a fő zenekarom és mindig is az lesz a legfontosabb. Hogy, hogy jött ez a történet? Szabó Ati barátom, a Csík zenekarból felhívott, hogy szeretne csinálni egy zenekart, aminek az lesz a neve, hogy Második Műszak, és készítenek egy lemezt, amire meg szeretne hívni egy dalba. Mivel tudja, hogy motorozom, írt egy dalt a motorozási élményről, ezt nekem írta, és nekem kell elénekelni. Igent mondtam, felénekeltem. Egyébként magában a Második Műszak zenekarban három zenekarból tevődik össze a tagok száma. A Csík zenekarból négyen, Ferenczi Gyuri és a Rackajamből ketten, a Magna Cum Laudéból pedig én vagyok. Annyira megtetszett ez a hozzáállás a zenéhez, ez a fajta attitűd, amiben muzsikál a Második Műszak, olyan jó emberek vannak ebben a zenekarban, hogy úgy döntöttem, hogy nem szeretném megfosztani magam ettől a zenei élménytől és rámondtam, hogy „Oké, rendben van, csináljuk.” Benne van egyébként a zenekar nevében, hogy mi igazából, hogy ha nincs koncertünk, vagy nincs munka az első zenekarunkkal, az „első műszakkal”, akkor fajulunk el odáig, hogy a Második Műszakkal kezdünk el muzsikálni. Azóta megszületett a második lemez, amin két dalt is éneklek, így már rendszeresen járok a srácokkal. Az elején még csak vendégművész titulusban voltam, most már úgy érzem én is, mint ha szerves része, tagja lennék a Második Műszaknak, ami hihetetlen megtiszteltetés, hihetetlen jó az, hogy milyen jól befogadtak ebbe a társaságba olyan zenészek, akik egyébként teljesen más zenei közegből, kultúrából jönnek, és mégis találkoznak valahogy ezek a látásmódok, ezek a zeneiségek.
https://www.youtube.com/watch?v=vPtpLm5eSng- Két dolognak is örülök, hogy nem „Túlóra” lett a zenekar a neve, illetve amit Te is mondtál, hogy mindenkinek a fő zenekara mellett, ez egy szerelem zenekar.
Szerelem mindenkinek ugyanúgy az első számú zenekara is, csak tudod mi zenészek így vagyunk összerakva. Ha nem zenélünk, akkor is mivel foglalkozunk szabadidőnkben? Természetesen zenével. Ami nem biztos, hogy a családtagoknak annyira jó, de hát ez az életünk, ezt szeretjük, és ahogy mondottam, nem szeretnénk megfosztani magunkat ilyen zenei élményektől.
- A Magna Cum Laude stílusa már kialakult. Azért itt a Második Műszakban többet lehet kísérletezni.
Igen, a Magna Cum Laude idén már 17 éves hála istennek. Azért mondhatom azt is- bár nehogy félre értsék a rajongók, semmi nagyképűség nincs benne-, hogy már valamilyen szinten elértük azt, amit szerettünk volna. Ugye a 15 éves jubileumi koncertünket az Arénában töltöttük meg 12 ezer emberrel, ahol örülhettünk, tombolhattunk, ünnepelhettünk. A Második Műszak valamilyen szinten kísérletező zenekar, de mégis megvan az a csapásvonal, az az irány, amelynek mezsgyéjén szeretnénk menni. Ez az ’50-es ’60-as évek rock ’n’ roll stílus. De természetesen minden belefér, hiszen ha megvizsgáljuk, hogy milyen hangszerek játszanak a zenekarban – nagybőgő, cimbalom, mandolin, dob, szaxofon, klarinét – ez azért lehetőség ad arra, hogy teljesen másmilyen köntösbe bújtassuk azokat a stílusú dalokat, amik ránk hatással voltak. Annak pedig én kimondottan örülök, hogy zömében a koncertek nagyobb részét saját szerzemények alkotják, nem feldolgozások. Persze volt egy-két klasszikus, akitől szerettünk volna feldolgozást játszani például BB King-től, vagy a magyarok nagy kedvencétől az LGT-től.
- Említetted a motorozást. Itt a jó idő…
Azt tudnod kell, hogy megváltam sajnos a motoromtól, mikor megszületett a második kislányom. Volt két balesetem, túléltem mind a kettőt ezért is hiszem azt, hogy ez egyfajta figyelmeztetés volt, és eladtam a motoromat. De amikor gyönyörűen süt a nap, és látom, hogy az országúton húzzák a gázt a motorosok, akkor azért egy picit megdobban a szívem és vágyakozom vissza a nyeregbe. Még nem lehetetlen, hogy majd még vásárolok magamnak egy motort.
- Vagy egy motoros babakocsit!
Vagy azt. (nevet)
