"A magyar zenészek közel egyharmada komolyan elgondolkodott azon, hogy a jövőben csak kedvtelésből zenéljen."
A ProArt Zeneipari Jelentés 2021. évi köztes kiadásának célja, hogy helyzetképet mutasson a zeneipar 2020-as évéről. Köztes jelentésként nem törekszik teljes körű és olyan részletes képet adni az iparágról és annak működéséről, mint a 2 évente megjelenő “nagyjelentések”, ugyanakkor képes szemléltetni a zeneipar aktuális, legfontosabb számait, folyamatait és trendjeit.
A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet a szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat, filmelőállítókat, vizuális művészeket képviselő közös jogkezelő illetve érdekképviseleti szervezetek szövetségeként alapította az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az EJI - Előadóművészi Jogvédő Iroda, a FilmJus - Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hungart - Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület és a MAHASZ - Magyar Hangfelvétel-kiadók (az alapításkor még Hanglemezkiadók) Szövetsége.
◆ 2020-ban a streamingszegmens immár az iparági bevételek 62%-át tette ki, ezen belül a teljes piac 46%-át adják a fizetős szolgáltatások, ami 4 százalékpontos növekedést jelent az ezt megelőző időszakhoz képest. A fizetős szolgáltatások a teljes streaming szegmens növekedésének pedig 19%-áért felelnek. Összesen 443 millió előfizetőről beszélhetünk 2020-ban.
◆ A digitális tartalmak összességében az iparág 68%-át fedik le. A jogkezelés és az egyedi engedélyezések aránya tovább csökkent a globális zenei piacon.
◆ 2020-ban 27%-kal csökkent az előző évhez képest a felosztott jogdíjtömeg, amelyet megközelítőleg 12000 szerző között osztottak ki. Közel 9000 szerző kapott 1000 Ft-ot meghaladó összeget. Kis mértékben nőtt azoknak a száma és aránya is, akik az ezertől ötezer Ft-ig terjedő sávba estek, míg a 10 ezertől 100 ezerig terjedő kategóriába tartozó szerzőknek csak az aránya bővült. Valamelyest szűkült így a 100 ezer Ft-ot meghaladó szerzői jogdíjból részesülők csoportja.
◆ 103-an kaptak 2020-ban 5 milliós vagy annál magasabb jogdíjat, ők a szerzők 1%-át teszi ki. Róluk elmondható, hogy 97%-ban férfiakról és 92%-ban még élő személyekről van szó. Életkor tekintetében pedig közel 44%-uk 51 évnél idősebb, 21%-uk pedig 21 és 40 év között volt 2020-ban.
◆ Feltehetően a 2020-as járványügyi korlátozások, pontosabban a koncertek hiányának hatására ebben az évben 27%-kal több (összesen 20 038) új művet jelentettek be az Artisjusnál, mint 2019-ben. Ezzel szemben 2018-ról 2019-re csak 2%-os növekedést láthatunk az újonnan bejegyzett szerzemények számában. 2020-ban tovább erősödött az online bejelentési forma: 95%-át regisztrálták ilyen módon az új műveknek, míg korábban ez az arány 86-87% körül mozgott. ◆ A 2020-ban regisztrált szerzemények közel 60%-át egy alkotó jegyezte. A művek negyedét két szerzővel regisztrálták, 19%-ukhoz pedig három vagy annál több szerző tartozik.
◆ A fizikai szegmens csökkenésének hátterében főleg a CD-k állnak, amelyek értékesítése 16%-kal esett vissza. Ennek a típusú hanghordozónak a részesedése 59%-ról 54%-ra csökkent. Ezzel szemben a vinyl albumok a fizikai szegmens már közel a 40%-át teszik ki, és értékben 12%- os növekedést realizáltak. ◆ Mennyiséget tekintve valamennyi formátum kisebb értékesítést ért el, mint 2019- ben. A legkevésbé azonban a vinyl albumok száma csökkent (megközelítőleg 1%-kal).
◆ A digitális szegmens növekedése a streamingnek köszönhető. Az előfizetéses formátum továbbra is dinamikus fejlődést mutat, az előző évhez hasonlóan 2020-ban is 46%-kal erősödött, míg a video streaming esetében 40%-os bővülésről beszélhetünk. Összességében a streaming bevétel 41%-kal nőtt 2019-hez képest. ◆ Mind az előfizetéses, mind a video streaming esetén túlsúlyban vannak a külföldi tartalmak, arányuk 2020-ban 82-84% között mozgott.
◆ A streamingszolgáltatások hazai piacán 2019 első negyedévéről 2020 azonos időszakát tekintve 24%-os növekedést tapasztalhattunk, míg 2021 Q1-re 22%-kal erősödött a szektor. Ebben a periódusban 470 ezer előfizetést jegyeztek, melyből megközelítőleg 380 ezer volt az egyéni és 90 ezer a csoportos előfizetések száma. ◆ Az Artisjus becslése szerint a felhasználók száma pedig elérte a 650 ezer főt – ez 24%-os növekedést jelent 2020 Q1-hez viszonyítva.
◆ 2018 IV. negyedéve óta töretlenül a Retro Rádió a 15 évnél idősebb lakosság körében leginkább hallgatott rádió a Kantar-Hoffmann és az M-Meter felmérése szerint. ◆ A napi hallgatottság folyamatos csökkenése mellett a Petőfi Rádió volt a 2020-as év nagy részében a második leghallgatottabb csatorna. 2020 IV. negyedévében a Rádió1 vette át a helyét, melynek hallgatottsága az év elejétől kezdve lassan emelkedett. ◆ 2021 első felében azonban a Petőfi Rádió és a Rádió1 hallgatottsága is csökkenő tendenciát mutatott, így a II. negyedévre minimális különbséggel, de a Kossuth Rádió volt a második leghallgatottabb csatorna.
◆ A leghallgatottabb hazai rádiók közül változatlanul a Dankó Rádió rendelkezett 2020-ban a legbővebb repertoárral, 10 656 művel. Őt követte a sorban a Rádió 1 és a Kossuth Rádió közel 6000 hangfelvétellel, a többi adó esetén a repertoár 4100- 4700 mű között mozgott. A Kossuth és a Dankó Rádió kivételével valamennyi adó zenei változatossága bővült 2019-hez képest.
◆ Az elhangzott felvételek számát tekintve 2020-ban is a Petőfi Rádió és a Dankó Rádió állt az élen, a további sorrend is változatlan. Egyedül a Petőfi és a Sláger FM játszott több zenét 2020-ban, mint az azt megelőző évben.
◆ Az ismétlések száma a Kossuth, illetve a Dankó Rádiót leszámítva csökkent, átlagosan a legtöbbször (29-szer) a Petőfin futott ugyanaz a felvétel. A kereskedelmi adók közül a Retro Rádió átlagosan 27- szer, a Sláger FM pedig 26-szor tűzte műsorra ugyanazt a zeneszámot.
◆ A repertoárt vizsgálva a közmédia adói tartalmazták a legtöbb hazai művet 2020-ban – ez igaz a magyar felvételek arányára is a teljes repertoárban. Az elhangzási arány alapján viszont a speciális dalkészlettel rendelkező Dankó Rádiót és az elsősorban nem zenei profilú Kossuth Rádiót leszámítva a Sláger FM áll az élen közel 50%-kal, azonban itt jellemző a legtöbb ismétlés, valamint összes elhangzás tekintetében is megelőzi a többi főáramú zenét játszó adó. A Rádió 1 csupán 18%-ban játszott magyar számokat, de a Retro és a Petőfi Rádió is többségében külföldi felvételeket tűz műsorra.
◆ A Retro Rádió és a Rádió 1 is bővítette hazai repertoárját 2019-hez képest, ez azonban nem köszönt vissza az elhangzásokra vonatkozó mutatókban, hiszen mindkét állomás esetén csökkenés történt.
◆ A zenei adók közül a H!T Music Channel dolgozik a legnagyobb és folyamatosan bővülő repertoárral – ez közel 7000 dalt jelent, de nem sokkal marad el tőle a Sláger TV. A legszűkebb műsortárral az MTV és a Music Channel rendelkezik.
◆ A legtöbb szám is a H!T Music Channelen hangzott el, ez valamivel több mint 136 ezer felvételt jelent. 100 000-nél kevesebb számot csak az MTV és a Zenebutik sugárzott.
◆ A Sláger TV a legváltozatosabb csatorna, egy dalt átlagosan 15-ször játszanak újra, míg az MTV-n ugyanez az érték 35, a Music Channelen pedig 56.
◆ A zenei tv-csatornák közül a Zenebutik szinte teljes egészében csak magyar felvételeket sugároz, de a Muzsika TV-n és a Sláger TV-n is 85% feletti ez az arány.
◆ A H!T Music Channel, az MTV és a Music Channel mind repertoárban, mind az elhangzásokat tekintve jóval elmarad a többi adótól a magyar műveket tekintve. A Music Channelen 30%, a többi csatornán pedig még ennél is kisebb a sugárzott hazai dalok aránya.
◆ A 2019-es rekordévhez képest 2020-ban a pandémia következtében 70%-kal esett vissza a fellépések száma, az élőzenei rendezvényekhez köthető koncertek esetében pedig 74%-os csökkenés tapasztalható. A 21 778 fellépésnek az 59%-a volt élőzenei 2020-ban, ami elmaradt az előző két évben elért 70%-os aránytól.
◆ Míg 2018-ban 107, 2019-ben 135, addig 2020-ban csak 35 élőzenei koncert jutott egy napra az évben.
◆ Míg 2020 januárja és februárja közel azonos mennyiségű élőzenei fellépést hozott, mint 2019 azonos időszaka, addig az év hátralevő része a járványügyi korlátozások következtében drasztikusan elmaradt ettől. 2020. március 17-től 2020. május 28-ig mozgó, illetve szabadtéri karanténkoncertek szervezésére volt csak lehetőség.
◆ Augusztusra a korábbi években a fellépések közel 20%-a esett, 2020-ban azonban a koncertek 30%-a ebben a hónapban zajlott, szeptemberre pedig 20%-uk koncentrálódott, szemben a korábbi 11-12%-hoz képest. Ebben feltételezhetően szerepet játszottak a tavaszról és nyár elejéről áthelyezett rendezvények. Összességében az augusztus-októberi hónap 60%-os visszaesést hozott, márciusban és júliusban 70-80% körüli volt a csökkenés, míg az április-június és november-december időszakokban 95% fölött volt ez az arány.
◆ A járvány hatására 2020-ban a községekben kevésbé tartották meg a élőzenei fellépéseket, mint a nagyobb településeken. 2019-hez hasonlóan, a koncertek harmada nem megyeszékhely városokhoz volt köthető.
◆ 2020-ban jelentős változás a főváros és a községek esetén volt megfigyelhető: míg Budapesten a koncertek egyötödét tartották 2019-ben, addig 2020-ban 28%-ukat rendezték itt meg. A községekben pont megfordult ez az arány a pandémia következtében, és bár összességében így is az összes élőzenei fellépés 20%-a községekben volt, a fellépések száma 82%-kal csökkent ezeken a településeken 2019-hez képest.
◆ Az ingyenes élőzenei fellépések több mint fele valamilyen településnaphoz volt köthető a korábbi években. 2020-ban ezzel szemben csak 31%-ukat szervezték ilyen apropóból, legnagyobb részük, 41%-uk a belépő nélküli könnyűzenei koncert volt. A településnapokon tartott fellépések 87%-kal estek vissza, a majálisokhoz kapcsolódóak pedig 73%-kal. A könnyűzenei és DJ-fellépések esetén pedig 59%-os volt a csökkenés.
◆ Míg 2019-ben a koncertek 25%-a valamilyen fesztiválon hangzott el, addig 2020-ban csak 18%- uk. 2020-ban 152 fesztivált tartottak meg, összesen 2261 fellépővel – ez a rendezvények számát tekintve 85%-os, a koncertek számára vonatkozóan pedig 81%-os csökkenést jelent. 2020-ban jórészt júliusban indult csak el a ’fesztiválszezon’, és bár 2019-hez hasonlóan ebben az évben is augusztusban volt a csúcs, ez jóval elmaradt az előző évhez képest: 75%-kal kevesebb fesztivált és 72%-kal kevesebb fesztiválfellépést regisztráltak az Artisjusnál.
A zenész kérdőív eredménye
◆ A válaszadók túlnyomó többségének kevesebb mint felére csökkent a zenei tevékenységből származó bevétele 2020-ban egy átlagos évhez képest.
◆ A válaszadók közel fele egy átlagos évhez képest a zenei bevételének legalább 90%-ától esett el 2020-ban; és csupán 6%-uknak nem volt kieső zenei bevétele.
◆ A válaszadók közel kétharmada végzett egyéb (nem szerzői, előadói) jövedelmet biztosító tevékenységet 2020-ban.
◆ Közöttük a válaszadók 81%-a olyan egyéb tevékenységet végzett, amelyet már 2020 előtt megkezdett, tehát jelentős részük nem a koronavírus hatására kezdett el egyéb jövedelmet biztosító tevékenységet végezni.
◆ A válaszadók közel fele vett igénybe valamilyen támogatást, tehát több mint 50%-uk nem kapott vagy vett igénybe semmilyen támogatást.
◆ A felsorolt támogatások közül a válaszadók legnagyobb arányban (21%) a kisvállalkozókat érintő támogatásokat vettek igényben (pl. bértámogatás, KATA megfizetésének felfüggesztése, kedvezményes hitelfelvétel).
◆ A válaszadók egynegyede vett igénybe egyféle támogatást; 14% kettő és 9% három vagy annál több támogatási lehetőséget vett igénybe.
◆ 2020-ban a koronavírus első hullámát követően a megkérdezett zenészek közel egyharmada gondolta úgy, hogy a járvány nagy- vagy teljes mértékben veszélyezteti a hosszútávú zenei pályafutását.
◆ 2021 júliusában a válaszadók csupán 7%-a állította, hogy felhagy a professzionális zenei tevékenységgel, ugyanakkor további 23% komolyan elgondolkodott azon, hogy a jövőben csak kedvtelésből zenéljen.
A részletes jelentés ITT.
