Közel 20 év után ismét The Doors dalt dolgozott fel Marilyn Manson

2000 őszén, az akkor megjelent Disposable Teens egyik maxiján jelent meg a Five to One, az egyik legdögösebb feldolgozás, amit Marilyn Manson és akkori zenekara készített. Most, közel 20 év elteltével ismét érkezett egy The Doors átirat, a The End.

És ha már Marilyn Manson és a feldolgozások, tekintsünk vissza időrendi sorrendbe visszafelé, hogy milyen dalokhoz nyúlt hozzá Mr. Manson az elmúlt 25 évben.

2019. október – God’s Gonna Cut You Down (amerikai népdal). A felvétel még 2017-ben készült a 24 óra a halálig című filmhez és az év decemberében meg is jelent a filmzene-albumon. Most valamiért kislemezként is elérhetővé vált és videóklipet is kapott:

2018. július – Helter Skelter (The Beatles). Manson a kezdetek óta hatalmas rajongója a Beatles-nek, számtalan élő feldolgozás született az évtizedek alatt, de stúdióban csak ez az egy került rögzítésre. Ez is csak félig az övé, ugyanis Rob Zombie és zenekara adja elő, amelyben ő vendégeskedik. Külön érdekesség, hogy két régi zenésze, Ginger Fish és John 5 is szerepel a dalban, ugyanis évek óta Zombie zenészei már.

2018. június – Cry Little Sister (Gerard McMahon és Michael Mainieri). Az 1987-es The Lost Boys filmhez készült az eredeti dal.

2017. augusztus – Stigmata (Ministry). Az Atomic Blonde (Atomszőke) című filmhez készült, amelyen a ’80-as éveket idézi meg minden előadó, ugyanis a film a berlini fal leomlásának napjaiban játszódik.

2016. február – Cat People (Putting Out Fire) (David Bowie). Shooter Jennings – aki Manson készülő albumának, valamint a frissen megjelent The Doors feldolgozás producere – albumán jelent meg Bowie halála kapcsán ez a tisztelgés.

2012. április – You’re so Vain (Carly Simon). Ritka alkalom, hogy egy MM stúdióalbumra felkerül egy feldolgozás. Itt sem szerves része a lemeznek, hanem egyfajta bónusz dal, amiben ráadásul Johnny Depp is gitározik.

2006. október – This is Halloween (Danny Elfman). Az 1993-as The Nightmare Before Christmas filmzene új kiadást kapott 2006-ban, ezen kapott helyett a klasszikus új feldolgozása.

2004. szeptember – Personal Jesus (Depeche Mode). Az első album 10. évfordulóján megjelent Lest We Forget – The Best of című válogatásalbumon kapott helyett, de kislemezre is kimásolták. Állítólag ez a dal hozta ki Mansont az akkoriban elhatalmasodó depressziójából.

2003. szeptember – Mind of a Lunatic (Geto Boys). A This is the New Shit maxi B-oldalas felvétele az egyik legfurcsább és legbizarabb feldolgozások egyike.

2003. február – The KKK Took My Baby Away (The Ramones). A Ramones tribute albumon jelent meg ez a hangulatos átdolgozás.

2001. december – Tainted Love (Ed Cobb). Mindenki azt hiszi, hogy a Soft Cell dala, pedig csak arról van szó, hogy az ő feldolgozásuk tetté világhírűvé a dalt. 2002-ben kislemezként is megjelent, de még a 2003-as The Golden Age of Grotesque album legtöbb kiadására is felkerült bónuszként. Eredetileg a Not Another Teen Movie (Még egy dilis amcsi film) filmzene CD-n jelent meg.

2001. január – Suicide is Painless (Johnny Mandel / Mike Altman). A Valentine filmhez készült. Ha egy nagyon lassú, nagyon depresszív Manson-dalt akar valaki hallani, ez a megfelelő választás.

2000. november – Five to One (The Doors). A Disposable Teens maxi két részben jelent meg, mindkét CD tartalmaz egy-egy feldolgozást. Ez a Doors átirat egy jó dögös, lüktető darab.

2000. november – Working Class Hero (John Lennon). A Disposable Teens maxik másikján Lennon első szólólemezén egyik legerősebb dalának feldolgozása is helyet kapott. Ugyanúgy akusztikus. Szenvedélyes, okos, szép.

2000. február. – Sick City (Charles Manson). Az egyik névadó Charles Manson dala, amely egy nagyon erős társadalomkritika. A Holy Wood album stúdiómunkálatai közben, Valentin napon vált elérhetővé ez az akusztikus feldolgozás a zenekar weboldalán.

1999. november – A Rose and a Baby Ruth (John D. Loudermilk). Lassú, szerelmes, kissé nyálas. A The Last Tour on Earth koncertalbum limitált, 2CD-s kiadásának második korongján kapott helyet.

1999. november – Get My Rocks Off (Dr. Hook & the Medicine Show). Drogokkal fűtött szöveg, laza rock ‘n’ roll, egy őrült zenekar szerzeménye. Szintén a The Last Tour on Earth bónusz CD-n jelent meg.

1999. augusztus – Highway to Hell (AC/DC). A Detroit Rock City című, a KISS zenekar iránti rajongás köré épülő filmhez készült. Jól húz.

1998. augusztus – Golden Years (David Bowie). A Dead Man on Campus (Egy hulla a szobatársam) című filmhez készült.

1995. október – Rock ‘N’ Roll Nigger (Patti Smith). A Smells Like Children EP három feldolgozást is tartalmaz, ez zárja a lemezt. Nagyon vad.

1995. október – I Put a Spell on You (Screamin’ Jay Hawkins). Szexuálisan túlfűtött, zaklatott és zajos. Az egyik legjobb és legvadabb újraértelmezés. A dal felcsendült David Lynch Lost Highway (Útvesztőben) című filmjében is.

1995. október – Sweet Dreams (Are Made of This) (Eurythmics). A legismertebb feldolgozása és persze a legfontosabb is. Egyrészt ez a dal tette őket ismertté, másrészt azóta is az egyik legjobb példa arra, hogy milyen is az, amikor valaki magáévá teszi más dalát. 1996-ban kislemezként is megjelent és videó is készült hozzá.

1995. február – Down in the Park (Gary Numan). A Lunchbox kislemezen kapott helyet ez a hangulatos átdolgozás.

 

1994. június – Revelation #9 (The Beatles). Ez valójában nem igazi feldolgozás, de a debütáló kiadvány, a Get Your Gunn kislemezen fellelhető dal mind címében, mind tartalmában nagyon hasonlít a The Beatles Fehér Albumán található Revolution #9 című zajos hangkollázsra. Egyfajta tisztelgés.