10 REMEK FELDOLGOZÁSALBUM

A feldolgozásalbum az a műfaj, ami soha nem lesz ciki, ha kellő energiát tesz bele az előadó. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 40-50 évvel ezelőtt is népszerűek voltak ezek a kiadványok és a mai napig is az eladási listák élére jutnak. Hazai viszonylatban a legújabb sikertörténet a Tankcsapda: Dolgozzátok fel! című dupla CD-je, amelynek első korongja cover album, vagyis a zenekar játszik másoktól, míg a második lemez tribute, vagyis különböző előadók játszák a debreceni trió dalait. Az egy hónap alatt ötszörös platina státuszt elérő album kapcsán teszünk egy kis időutazást és mutatjuk be kedvenc feldolgozáslemezeinket. Figyelem: erősen szubjektív lista következik.

David Bowie: Pinups (1973)

Pinups

A borítón Bowie a híres modellel, Twiggyvel pózol, a lemezen pedig olyan előadókhoz nyúlt a kaméleon, mint a Pink Floyd, a The Who vagy a The Kinks. Klasszikus.

John Lennon: Rock ‘n’ Roll (1975)

Lennon_rock

A hatodik szólóalbum a fantasztikus szólókarrier közepén. A felvételek 1973-ban és 1974-ben készültek, de bizonyos jogi problémák miatt csak 1975-ben jelenhetett meg a kiadvány. Az elmosódott alakok a borítón Stuart Sutcliffe (a The Beatles eredeti basszusgitárosa), George Harrison és Paul McCartney szimbolikus megjelenítései, az egész alkotás pedig a hamburgi éveket idézi fel. Ben E. King, Chuck Berry, Buddy Holly, Lloyd Price és sok más legenda előtt tisztelgés. Az ’50-es évek felidézésének tökéletes lemeze.

Metallica: Garage, Inc. (1998)

Garage, Inc.

A Load (1996) és a Reload (1997) lemezek megosztottsága után a Metallica egy kis időt kért, mert maguk sem tudták, hogy merre tovább. Az átmeneti időszakban összeszedték az addig készült feldolgozásokat (1987-ben már megjelent egy cover kiadványuk The $5.98 E.P.: Garage Days Re-Revisited címmel) és azokat kiegészítve elkészült egy remek dupla album olyan előadók dalaival, mint a Black Sabbath, Nick Cave and the Bad Seeds, a Killing Joke, a Queen és persze a Motörhead.

Cat Power: The Covers Record (2000)

Cat Power

A Cat Power ötödik lemezén remek feldolgozások készültek Bob Dylan, a The Rolling Stones vagy a The Velvet Underground dalaiból.

Johhny Cash: American IV: The Man Comes Around (2002)

Cash

Apró csalás: itt nem minden dal feldolgozás, de a többség igen. A legkultikusabb a Nine Inch Nails Hurt című dalának akusztikus átirata, de remek lett a Depeche Mode, a Sting vagy épp a The Beatles feldolgozás is.

Nouvelle Vague: Bande à part (2006)

nouvelle-vague-bande-a-part

A francia zenekar lényegében egy feldolgozás zenekar, a Bande à part című második lemezükön pedig parádés felhozatal taláható, mindez pedig bossa nova stílusban természetesen: Buzzcocks, Yazoo, New Order, Bauhaus vagy épp The Smiths.

Peter Gabriel: Scratch My Back (2010)

Peter Gabriel

Klasszikus rockdalok szimfonikus átiratai. A garanciát Peter Gabriel neve már önmagában garantálja és nem is kellett csalódni. David Bowie, Talking Heads, Neil Young és Radiohead dalok kerültek átdolgozásra többek között.

Deftones: Covers (2011)

deftones_covers

A Deftones lemeze azért csalás egy kicsit, mert a Metallica garázslemezéhez hasonlóan ők is csak egy csokorba szedték az évek alatt készült feldolgozásaikat. Az eredmény persze így is remek, Sade, Duran Duran, The Cure és sok más meglepetésre számíthat az, aki nem ismeri ezeket a korai B-oldalas Deftones feldolgozásokat. A gyűjtemény egyébként a 2011-es Record Store Day alkalmából jelent meg kizárólag vinyl formátumon, ráadásul csak 5000 db készült belőle. Gyűjtők, hajrá!

Mark Lanegan: Imitations (2013)

Mark Lanegan: Imitations

Lanegan gyerekkori kedvenceit gyűjtötte össze (Nancy Sinatra, Frank Sinatra, Andy Williams), majd egészítette ki pár kortárs darabbal.

The Rolling Stones: Blue & Lonesome (2016)

stones blue and lonesome

A legfrissebb példa, ugyanis pár hete jelent meg. Hozzájuk aztán nagyon közel állnak a feldolgozásuk. Az 1962-ben megalapított Stones első olyan lemeze, amelyen minden dalt ők írtak az 1966-os Aftermath volt. A zenekar mindig is büszke volt a blues gyökereire, most pedig tisztelegnek egyet a chicagoi blues nagyjai előtt. Buddy Johnson, Willie Dixon, Eddie Taylor, Little Walter és sok más hatás az ’50-es évekből. A lemezen két dalban még Eric Clapton is feltűnik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..