Átadták az Artisjus-díjakat

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján. Az év produkciójának a Modern Art Orchestra egyik lemezbemutató koncertjét választották. Junior Artisjus-díjjal ismerték el a Mörk és a Blahalouisiana szerzői közösségét, valamint a rock és metál dalokat jegyző Áron András „Apey”-t. Az év komolyzenei műve Kurtág György Milánóban is bemutatott operája lett, a Junior Artisjus-díjat ebben a kategóriában Dobos Dániel kapta. Az év nótaszerzőjének Varjasi Ildikót választották. Február 18-án minden a dalszerzésről és a szerzők ünnepléséről szólt: napközben a Dalszerző Expón, este az Artisjus Díjátadón.

A szerzői egyesület 19. alkalommal adta át az Artisjus-díjakat, a harminc évnél fiatalabb alkotókat ötödik éve ismerte el Junior Artisjus-díjjal. Célja, hogy a zeneszerzőket, szövegírókat állítsa reflektorfénybe, és ezáltal felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókba fektetett szerzői munkára. Az Artisjus-díjat ezúttal is a szakma ítélte oda: a szélesebb körtől beérkező javaslatok alapján az Artisjus zenei és irodalmi szerzőkből, valamint zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottak személyéről. A harminc év alatti könnyűzenei szerzők díjazását egy külön erre dedikált szakmai bizottság készítette elő.

Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint idén is átadták a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést. A díj történetében először idén két csapat is szerepel a díjazottak között. Ők az alkotói közösségként folytatott kiválószerzői munkájukért kapják az elismerést.

Könnyűzenei alkotói életműdíjat Dés László kapta. Repertoárja széles skálán mozog: a filmzene, a musical, a dzsessz, a kortárs darabok, dalok és a balettzene területén is marandandót alkotott, ma is aktív szerző és előadó. Hangszeresként is a legkiválóbbak közé tartozik; együtteseivel – a Dimenzióval, a Trio Stendhallal vagy a Jazz+Az-zal – jelentős sikereket ért el. Filmzenéiből olyan slágerek születtek, mint a Nagy utazás, a Szerelem első vérig vagy a C’est la vie. Musicaljei (Valahol Európában, a Dzsungel könyve vagy épp a legutóbbi Pál utcai fiúk) elsöprő közönségsikert arattak. Sokoldalúságáról, gazdag életművéről Malek Miklós méltatása is hosszasan szól: „Ő az, aki dzsesszmuzsikusként át tudta törni a műfaji határokat, és sosem feledve, egyben felhasználva annak értékeit, egy kifejezetten dallamos zenei világban is maradandót tudott alkotni. Művészi hitelességét és értékét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Dés László képes megtölteni a több mint tízezres Budapest Sportarénát – személyisége és művei ilyen közegben is megállják helyüket.” Munkásságát számos művészeti elismeréssel jutalmazták, többek közt a Huszka Jenő-, a Liszt Ferenc- és a Kossuth-díj birtokosa.

Az Év Könnyűzeneszerzője díjat Szabó Tibor kapta a szerzői egyesülettől. A kiváló gitáros és dalszerző az idén 20 éves jubileumát ünneplő Magna Cum Laude együttes alapítója, nyolc zenei album társszerzője, Arany és Platinalemezek tulajdonosa. 16 éves kora óta ír dalokat, az összes Magna-szám zenéjét ő szerezte. Köztük olyan nagy slágerekét is, mint a Vidéki sanzon, a Pálinka dal, vagy a fesztiválhimnusszá vált Színezd újra. Saját zenekarán kívül írt dalt a Zanzibár együttesnek, Freddie-nek és a Roy és Ádám formációnak is. Egyéni szerzői látásmódját így méltatta Czutor Zoltán: „Mintha számára nem létezne a kor szava, a divat, a trendek…Talán nem is gondolt arra soha, hogy jönnek még idők, amikor a melódiára, a harmónia játékosságára már nem lesz igény. Ezzel a rendíthetetlen, mindenre nyitott és minden sajátját szívvel átadó hozzáállással születnek számai, amelyekből több is az utóbbi 20 év hazai slágerirodalmának megkerülhetetlen mérföldkövévé vált. A 2018-as év termésében is ugyanaz a lelkesedés és szerzői termékenység mutatkozik meg, ami ifjúkorában jellemezte.” Zenei munkásságát korábban Fonogram-díjjal, valamint a Transilvanian Music Awards-zal ismerték el.

Az év könnyűzenei szövegírója Bérczesi Róbert lett, az elismerésta Napsütötte rész című dal szövegéért kapta. Az énekes, gitáros, dalszerző a Hiperkarma zenekar frontembereként a magyar mainstream alternatív zenei szcéna egyik meghatározó arca. A 2000-es évben született Dob+basszuscímű szerzeménye szállóigévé vált, sőt egy díjnyertes könnyűzenei tv műsor címét is tőle kölcsönözték. Dalszövegei egyéni látásmódúak és kegyetlenül őszinték, a szerző sajátos stílusával, asszociatív csavarjaival és lendületével nem mindennapi színt hozott a magyar zenei életbe. „Szövegei főleg arról a küzdelemről szólnak, amit a mai társadalomba való beilleszkedés jelent – például számára is, de láthatóan sokezer rajongója tud azonosulni gondolataival. Összetettsége, mélysége révén nem könnyen befogadható dalszövegei ezreket érintettek meg az elmúlt majd 20 évben – írta róla méltatásában Szabó Áron. A Hiperkarmán kívüli zenei tevékenysége is gazdag: szólóalbumokat adott ki, három énekesnővel Barikák néven alapított szobazenekart, amely a magyar költészet és a népdalkincs hagyományát elevenítette fel. Karafiáth Orsolya alkotótársaként pedig részt vett a Rájátszás projektben. Kiss Lászlóval közösen írott életrajzi könyve 2019 tavaszán jelenik meg Én meg az Ének címmel.

Az Év Produkciója díjat a Modern Art Orchestra kapta Bartók: Tizenöt magyar parasztdal című lemezbemutató koncertjéért és lemezéért, melynek a Budapest Music Center (BMC) adott otthont. A Bartók Béla születésnapján, március 25-én bemutatott albumon és a nagyszabású koncerten a világhírű szaxofonos, David Liebman mellett Harcsa Veronika (ének), Gőz László (trombita), Dresch Mihály (fuhun) és Lukács Miklós (cimbalom) vendégszereplésével volt hallható a mű big band adaptációja. A lemez négy kitűnő hangszerelő muzsikus, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Fekete-Kovács Kornél és Subitz Gábor munkája, akik mindvégig gondosan ügyeltek a dalok eredeti formájának és szólamainak megőrzésére. „Az együttesben kinevelődött szerzői-hangszerelői közösség mélyen hitet tett a kortárs zene mellett, előadásaikon mindenkor a modernitás, a kifejezés mai hangja, az új keresése a jellemző – mindamellett a klasszikus repertoárt is magas színvonalon képviselik” – méltatta a zenekart Malek Miklós. A MAO nemzetközileg is elismert nagyzenekarrá nőtte ki magát, számos zenei műfajban elkötelezett, így a jazz, pop, klasszikus és kortárs zenében is kiemelkedő. Az évek alatt rengeteg díjjal, elismeréssel gazdagodott és számtalan koncertet adott, turnézik Európa-szerte, az Egyesült Államokban és Izraelben.

A harminc évnél fiatalabb könnyűzenei alkotók között is elismeréseket adott át a szerzői egyesület. Junior Artisjus-díjat kapott Áron András „Apey”, a Mörk alkotói csapata, valamint a Blahalouisianaszerzői közössége. Utóbbi két formáció kifejezetten az alkotói közösségként folytatott szerzői munkájáért kapta az elismerést.

Áron András „Apey”-t (Apey & The Pea, ex-Neck Sprain, GMW, Trillion) kiemelkedő dalszerzői teljesítményeiért, sokoldalú hangzásvilágáért díjazta az Artisjus. A szerző – fiatal kora ellenére – a mai magyar metálszcéna egyik legmeghatározóbb alakja. Első önálló albuma a 2010-ben jelent meg (Feathers), legnagyobb sikerét harmadik nagylemezével (Stranger) érte el. 2018-ban a Margaret Islanddal turnézott és nyáron fellépett Magyarország legnagyobb fesztiváljain. Jónás Vera méltatásában így ír a fiatal alkotóról: „Kevés olyan sokoldalú dalszerző szaladgál a világban, aki egyszerre több műfajban, önazonosan, egyedi saját hanggal és hiteles üzenettel megállja a helyét. Áron András dalaiból árad az a fajta erőlködésmentes attitűd, ami segít elhinni: zenei mondanivalója egyetemes, dalszövegei mélyről merítenek, de mégis egyszerűséget hordoznak. Legfőbb erénye a tiszteletreméltó és inspiráló bátorság, a kompromisszumok nélküli művészi hang, az őszinteség önmagáról és világnézetéről.”

A Zentai Márk, Novai Gábor, Szeifert „Jason” Bálint és Szabó Dániel Ferenc alkotta Mörk évek óta jelen van a magyar pop palettán, újabban jelentős nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet. Mindannyian dzsessztanszakot végzett profi és magasan képzett muzsikusok. A zenekar soul és funk alapokra épülő zenét játszik, mely elgondolkodtató társadalmi, pszichológiai és hétköznapi témában íródott dalszövegekkel, improvizációval és más stíluselemekkel együtt egy különleges zenei élményt nyújt a hallgatónak. 2016 óta három nagylemezt adtak ki, sorban végigjárták a legnagyobb magyar klubokat és fesztiválokat (A38 Hajó, Akvárium Klub, Budapest Park, Sziget, Volt, Művészetek Völgye), sőt számos nemzetközi showcase fesztiválon is bemutatkozhattak, turnéztak Lengyelországban és Németországban. „Egyediségük, határtalan, szárnyaló fantáziájuk „Psychedelic Soul” stílusú zenéjük mellett klipjeikben is teret kap. Zenei világlátásuk, összeadódó kreativitásuk, művészi törekvéseik és kommunikációjuk ritka egységességet mutat, ezzel az elismeréssel az alkotói közösségben végzett alázatos munkájukat díjazzuk” – mondta el indoklásában Bágyi Balázs.

Blahalouisiana 2012 nyarán alakult az egykori Jacked zenekar tagjaiból. Jancsó Gábor, Mózner László, Szajkó András, Juhász Ádám és Pénzes Máté, Schoblocher Barbara énekesnővel kiegészülve vált olyan produkcióvá, amiben a zenekar tagjainak tehetsége és szorgalma egyenlő energiákkal van jelen. Hangzásuk a 60-as éveket idézi, dalszerzői stílusukban pedig ötvözik a country, a blues és a modern amerikai pop dalok stílusjegyeit. Mára már több sikeres klippel és fülbemászóan dallamos szerzeménnyel büszkélkedhetnek – köztük a rádiók toplistáit is vezető Túl távol, elég közel vagy az 1,3 milliós YouTube-megtekintésnél járó Ahol összeér című nóták. Az elmúlt években meghódították az összes kis- és nagy hazai klubot (köztük a Kobuci Kert, A38 Hajó és az Akvárium Klub visszatérő fellépői) és fesztivált (például: Sziget, Campus, VOLT, EFOTT, Fezen, Fishing on Orfű és Strand fesztivál), sőt koncerteztek már Erdélyben, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, de a Tallin Music Week-en és Hágában is bemutatkoztak. 2018-ban teltházas koncertet adtak a Müpa-ban, ahol a zenekar slágerei szimfonikus hangszerelésben szólaltak meg. „A formáció sikerei mögött nagyon sok befektetett munka és tudatosság van, ami önmagában díjazást érdemelne, de ebben az esetben a siker titka az is, hogy sikerült megtalálniuk a saját zenei hangjukat. A Junior Artisjus-díjjal az alkotói közösségben folytatott alázatos és kitartó zeneszerzői munkájukat szeretnénk díjazni” – mondta el méltatásában Sebestyén Áron.

A komolyzene műfajában is díjakat osztottak: az Év Komolyzenei Művét és az Év Junior Komolyzenei Alkotóját is elismerték. Az előbbi kategóriában Kurtág György: Samuel Beckett – Fin de Partie című operája kapta meg a kitüntető címet, az utóbbiban Dobos Dániel érdemelte a díjat.

Aligha volt az elmúlt fél évszázadban opera, amelyet olyan nagy izgalommal várt volna a nemzetközi zenei világ, mint a kétszeres Kossuth-díjas Kurtág György Samuel Beckett színművére írt művét. Kivételes eset, amikor a zeneszerző egy gazdag életmű tapasztalatával, 84 évesen kezd bele élete első operájába. A 93 éves világsztár komponista Fin de Partie – Scènes et monologue című egyfelvonásos operája kapta idén az Év Komolyzenei Műve címet az Artisjustól. A díjátadón Szitha Tünde így méltatta a kivételes remekművet: „A novemberi bemutató után a szem- és fültanúk – közöttük az európai és tengerentúli napilapok kritikusai – álmélkodva ismerték el, hogy Kurtág alkotóereje, zenéjének tágas hivatkozási rendszere és ezerféle árnyalata térben és időben is új dimenziókat adott Beckett mondatainak – operája szerethetőbbé, sőt, talán megérthetőbbé is tette a darab nyomorúságos sorsú hőseit. A milánói Scala ismét zenetörténelmet írt azzal, hogy útjára indított egy remekművet, a világ a magyar szót egy újabb maradandó értékhez társíthatja, mi pedig magyarként örülünk, hogy a mű szerzője most is itt van közöttünk és tovább dolgozik a még befejezésre váró jeleneteken”.

Az Év Junior Komolyzenei Alkotója címet Dobos Dániel kapta az Artisjustól. A komponista 1994-ben született Debrecenben, jelenleg a Zeneakadémia II. éves zeneszerzés mesterszakos hallgatója, a kispesti Alsófokú Művészeti Iskola tanára. 2010 óta több országos és nemzetközi zeneszerzői versenyen ért el dobogós vagy első helyezést. Tavaly novemberben Drumul Dracului – magyarul Az ördög útja – című művével megnyerte az első Bartók Világversenyt. Ezért a moldvai táncdallamra épülő zongoradarabjáért érdemelte most ki az Junior Artisjus-díjat is.

Az Év Magyarnótaszerzője Varjasi Ildikó lett. Képzett zenész: konzervatóriumot végzett hegedű, ének főtanszakon és zongora, brácsa melléktanszakon. 20 éven át volt a Győri RÁBA Vegyes karának szólistája. 2005-ben szerzett nótaénekesi minősítést, immár 18 éve a Győr-szabadhegyi Nótaklub vezetője. Eddig több mint száz magyar nótához írt zenét, számos nóta szövegíróval dolgozott már együtt (többek között: Gyimóthi Elemér, M. Tóth Magdolna, Sztojkó Mihály, Szabó András, Pászti József, Stefanovics Elemér). Rendszeresen fellép nótaesteken, nótái döntőbe jutottak a Nótaolimpián. Nem csak szerzőként tesz a magyarnóták fennmaradásáért, hanem közösségi foglalkozásokat is szervez.

Az Artisjus irodalmi díjak átvételére úgyszintén ezen az ünnepségen került sor. Az irodalmi nagydíjat Takács Zsuzsa kapta, a többi irodalmi díjazott: Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András.

Az Év Könnyűzeneszerzője: Szabó Tibor (Magna Cum Laude)

Az Év Könnyűzenei Szövegírója: Bérczesi Róbert (Hiperkarma)

Az Év Produkciója: Modern Art Orchestra: Bartók: Tizenöt magyar parasztdal

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotói: Mörk, Áron András „Apey”, Blahalouisiana

Az Év Komolyzenei Műve: Kurtág György: Samuel Beckett: Fin de Partie (opera)

Az Év Junior Komolyzenei Alkotója: Dobos Dániel

Az év magyarnótaszerzője: Varjasi Ildikó