Tankcsapdára és Kowalskyra tombolt egész Szombathely!

Közös Dupla Jubileumot ünnepelt az ország két kedvenc zenekara. A 15 éves Kowalsky meg a Vega, és a Lukács félévszázados szüliévét ünneplő Tankcsapda több ezer rockerrel, fantasztikus hangulattal, és pokoli jó zenével töltötte meg a szombathelyi Aréna Savariat.

Az ország minden szegletéből érkeztek rajongók a különlegesnek ígérkező bulira. A közönséget egy Beatrice, P Mobil, Hobo és Pokolgép feldolgozásokat játszó zenekar, a Bad Ferro hangolta a bulira, amikor megérkeztem. Az emberek nagyobb része, őszinte meglepetésemre imádta a vas megyei srácokból álló, viszonylag fiatal bandát. Igaz nagy valószínűséggel ez részben annak tudható be, hogy kizárólag ismert dalokat énekeltek, részben viszont annak, hogy a banda frontemebere, Böndicz Zsolt rendkívül energikus volt, nagyon átélte a bulit, és az is látszott, hogy a csapat minden tagja elképesztően élvezi, hogy az ország két legnépszerűbb zenekara előtt léphet színpadra, és mutathatja meg magát. Ennek ellenére nekem nagyon hiányzott az eredetiség a produkcióból. Nem voltak saját dalok, sem érdekes, látványos, vagy izgalmas ötletek a produkcióban, és ezt nagyon hiányoltam.

Maga a helyszín viszont minden szempontból felülmúlta a várakozásaimat, nemcsak azért, mert négyezer embert képes befogadni, hanem azért is, mert mindenki könnyen megtalálhatta saját maga számára az ideális helyet, úgy, hogy közben a csarnok minden sarkából nagyon jól látható és hallható volt minden.

A legelvetemültebb rajongók persze már kapunyitásra megérkeztek és tábort vertek a színpad előtti kordonoknál, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, foglalták is egymásnak a helyet, amíg egyik vagy másik elugrott egy kis munícióért, hogy mégse száradjanak ki éneklés vagy pogozás közben. Amíg a színpad előtti sorokban szépen összegyűlt a lázas pogóra, közös éneklésre és ugrálásra melegítő tömeg, addig a hátsó sorokban a visszafogottabban bulizók iszogattak, azok pedig akik hallgatni és nem utolsó sorban teljes egészében szerették volna látni a Kowalsky meg a Vega és a Tankcsapda koncertjét, az ülő szektorokban kerestek maguknak helyet. Megérte felmenni, mert a magasból a teljes színpadkép láthatóvá vált, ráadásul sokkal közelebbről, mint egy nagyobb Arénában. Éppen ezért jól kivehető volt minden apró részlet, minden szökkenés, minden mosoly, minden rezzenés a közönség és a zenekarok között.

A Kowalsky meg a Vega este nyolckor lépett a Savaria Aréna színpadára. Addigra a színpad előtti területen már egy gombostűt sem lehetett leejteni, akkora volt a tömeg. Felcsendültek az első dallamok, és már el is indult a show. Mindig ez az egyik kedvenc pillanatom a koncerteken, amikor már éppen lemegy az intro, a közönség tapsol, kiabál, eufórikus állapotban van, és szinte kézzel a fogható az a jó fajta, várakozással és izgalommal teli feszültség, ami aztán azonnal ki is robban, ahogy a zenekar megérkezik a színpadra és létrejön egy különleges, szeretetteljes, elsöprő energia a színpadon játszó zenészek és a közönség között.

Természetesen megszólaltak a legnépszerűbb dalok, köztük a legújabb, “Mint egy jel” című slágerük, majd jó szokását megőrizve, szentjánosbogarakként világított telefonjával a tömeg az “Egy világon át” alatt, és egyszerre ugrott mindenki a „Nem minden szarka farka” refrénjére is. Érdekes volt látni, hogy a Kowalsky meg a Vega alatt mindenkinek mosoly és kedvesség ült ki az arcára. A szeretetteljes, szívhez szóló, és sokszor elgondolkodtató dalok után viszont már mindenki a keményebb, karcosabb dallamokra hangolódott. Nem is kellett sokáig várni, egy rövid szünet után már indult is a Tankcsapda jól bevált fűrészelős introja, a közönség sikítani kezdett, amint meglátták Fejes Tamást a dobok mögött, Sidi és Lukács Laci láttán pedig szinte azonnal önkívületi állapotba került mindenki. Megszólaltak a Tankcsapda legfrissebb dalának, a “Vagyok olyan szemétnek” az első akkordjai, és azonnal egyértelművé vált, hogy a teljes nyári setlistet átvariálták. Volt “Rock a nevem”, “Egyedül a világ ellen”, “Mennyország Tourist”, és persze “Szextárgy” is, de az egész este egyik legjobb és legemelkedettebb része az volt, amikor Lukács felkonferálta az együttes dobtechnikusát, Makláry Zoltánt, aki egy dal erejéig (“Örökké tart”) csatlakozott a zenekarhoz, csak most dobverők helyett, gitárt ragadott.

Az egész este fergeteges volt, szinte minden pillanat különleges és felejthetetlen élmény marad mindenkinek, aki ott volt. Ebben biztos vagyok. Én azt hiszem, hogy mindkét zenekar titka az, hogy képes folyamatosan fejlődni és megújulni. Nem félnek merész, sokszor kockázatos döntéseket meghozni. Így képesek egyre több ember füléhez, szívéhez és lelkéhez eljutni, méghozzá mindezt úgy teszik, hogy közben meg tudják őrizni azt a különleges szellemi tartalmat és dallamvilágot, ami rájuk jellemző. A töretlen siker ékes bizonyítékai az állandó teltházas koncertek és a megjelenő lemezek és kiadványok óriási sikerei is. A Tankcsapda nemrég kiadott, 3 daraból álló Audió-Életmű pendrive sorozatát például úgy elkapkodták, mint a cukrot, lemezeik pillanatok alatt arannyá, sőt platinává válnak, a szintén jubileumot ünneplő Kowalksy meg a Vega rajongói pedig már rajtállásban várják, hogy beszerezhessék végre az együttes legújabb Árnyék és Fény című nagylemezét, ami hamarosan a boltok polcaira kerül.

De ez az este nemcsak azért volt különleges, mert két nagyon jó zenekar adott élő koncertet egymás után, hanem azért is, mert az egésznek volt egyfajta, semmihez sem hasonlítható, eufórikus hangulata. A közönség végig teljes eksztázisban volt, és a zenekarokon is látszott, hogy nagyon élvezik a közös bulit. Igazi pokol volt a mennyből.  Angyali gondolatokkal, ünnepélyes hangulatban, szeretetteljes érzésekkel, ördögi tűzzel, és mindent elsöprő szenvedéllyel. Aki ezt a bulit kihagyta, bizony sajnálhatja, mert az biztos, hogy ez a szombathelyi koncert, az év egyik legütősebb bulija volt.

A Kowalsky meg a Vega idén még tiszteletét teszi Sopronban, Cegléden és Tatabányán is, Szilveszterkor pedig a fővárosi Barba Negra Music Clubban köszöntik majd az újévet a rajongóikkal közösen.
A Tankcsapda- Lukács Félévszázad turnét pedig Veresegyházán és Dombóváron csíphetik még el a legnagyobb rajongók, az év végi hagyományos, debreceni Főnix koncert előtt. Azok is örülhetnek, akik a Tankcsapdával együtt szeretnék köszönteni az újévet, hiszen ők is játszanak szilveszterkor, méghozzá a debreceni Roncsbárban, január elsején pedig már egy újabb jubileumi évet, a rocktrió harminc éves fennállását köszönti a Tankcsapda egy budapesti klubbulival, az Akvárium klubban.

Szabados Tibi fotói a Kowalsky meg a Vega koncertről:

Szabados Tibi fotói a Tankcsapda koncertről:

Bauer Attila fotói a Tankcsapda koncertről: