Újra életre kelt István, a Király!

Szeptember 21-én tartották az István, a király budapesti díszbemutatóját a Budapesti Operettszínházban. A Koppányt alakító Dolhai Attila és udvara rockereket megszégyenítő jelmezben, motoron érkezett a vörös szőnyeghez, míg az Istvánt alakító Kocsis Dénes, és Veréb Tamás lóháton érkezett a Nagymező utcai teátrum színpadára. A darabot először nyáron mutatták be, Baján, a kőszínházi premierre azonban csak most került sor. Az előadást a díszpáholyból Bródy János is végignézte.

Az István, a király nem csupán egy színházi mű a sok közül. Az előadás cselekménye, és műfaja, a mű keletkezésének és megvalósításának történelme, a legendás alkotópáros Bródy János és Szörényi Levente személye, valamint az eredeti előadás szereplői (Varga Miklós, Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula, Nagy Feró, Sebestyén Márta, Berek Kati) mind azt mutatják, hogy ez a rockopera egy olyan hungarikum, amely egyszeri és megismételhetetlen.

Sokszor próbálták már új szereplőkkel, új rendezésben bemutatni ezt a remekművet, de eddig mindig hiányérzet maradt az ember lelkében, bármilyen zseniális rendező próbálta újraéleszteni a régi klasszikust. Szinte lehetetlennek tűnt, hogy valaha is vissza tudják majd hozni az ősbemutató hangulatát és érzéseit. Székely Krisztának, a darab rendezőjének azonban most mégis sikerült ez a kivételesen nehéz feladat.

A magyar történelmet és a magyarok sorsát több mint ezer éve befolyásoló legfontosabb kérdéseket, és konfliktushelyzeteket bemutató rockoperát először Budapesten, a városligeti Királydombon mutatták be Koltay Gábor rendezésében, 1983-ban. Az előadást rögzítették, és egy évvel később ki is adták a mű filmváltozatát.

A  legfontosabb szerepeket Koppány táborában olyan rockzenészek kapták, akik abban az időben még a magyar zenei élet pereméről próbáltak egyre sikeresebbé válni, lázadó zenéjükkel, ami amellett, hogy meglepő volt, nagyon hatásos is, hiszen a rockopera műfajába hangjuk és karakterük is tökéletesen beleillett. István énekhangja Varga Miklós volt, Koppányt Vikidál Gyula, Laborcot Nagy Feró, Tordát pedig Deák Bill Gyula alakította. Nem csoda, hogy ilyen legendák mellett nehéz volt újra életre kelteni Bródy János és Szörényi Levente bár hallhatatlan, de megismételhetetlen művét.

Székely Kriszta és a Budapesti Operettszínház társulata mégis megvalósította azt, amit eddig senki nem tudott. Életre keltették a darabot, a régi elvárásokkal, a régi érzésekkel, és mindemellett rengeteg újító gondolattal, monumentális díszlettel, filmekre emlékeztető jelenetekkel, és rengeteg érzelemmel, felébresztve lelkek mélyén szunnyadó hazafiság, a valahová tartozás érzését.

Ősi történet, modern köntösben!

A rockoperát Boldizsár Miklós ezredforduló című drámája alapján írta meg a legendás szerző páros: Bródy János és Szörényi Levente. A darab négy „felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király. A cselekményét ma már mindenki ismeri, dalait pedig kívülről fújja, hiszen 35 év alatt igazi rockhimnusszá váltak a rockopera legnépszerűbb dalai; például a “Szállj fel szabad madár” is.

Ludwig van Beethoven 1811-ben operát tervezett Szent Istvánról, ám csak a nyitány és néhány kisebb részlet készült el belőle. A nyitány, amelyet akkor komponált, ma már ennek a műnek a nyitányaként nyitja meg a magyar szíveket. Felemelő volt ezeket a dallamokat nagyzenekarral, tökéletes hangosítással, Makláry László, majd Szabó Mónika vezénylésével, élőben hallani.

A nyitányt követően István és Gizella házasságkötésétől visz végig a cselekmény, egészen István királlyá koronázásáig. Megjelennek a táncosok, oldalról és a székeink mellett is elsuhannak, már az első pillanatokban bevonva ezzel a közönséget, és már fel is vetődik a nép legfontosabb kérdése: Mondd! Te kit választanál? Majd pillanatokon belül István és Gizella frigyének lehetünk szem és fültanúi. Gizellával megérkeznek a német katonák is az országba. Felcsendül Gizella és István fohásza Istenhez, majd a nép együtt imádkozik a párért. Ez Gizella és István belépője, akit most Veréb Tamás és Kocsis Dénes alakít.

A szent áhítatot a három köpönyegforgató nemes Sur (Szabó P. Szilveszter,Langer Soma), Solt (Földes Tamás,Pálfalvy Attila), és Bese (Mészáros Árpád Zsolt,Kiss Zoltán) zavarja meg. Nagyon tetszett a jelmezük. A virágos zakójuk, és az aktatáska a kezükben teljesen kiemelte őket a középkorból térben és az időben egyaránt. Sokkal inkább emlékeztettek a 21. század kapzsi üzletembereire. Úgy látszik nemcsak a jellem, de a jellemtelenség is időtálló dolog, hiszen pár fillérért vagy néhány jó szóért a lelküket, és a becsületüket áruba bocsátó emberek mindig is voltak és lesznek is.

A tiszta lélek tragédiája 

Koppány lánya, Réka éppen ennek a gyarló emberi jellemnek az ellentéte. Az ő tisztasága az egyetlen ragyogás a sötétségben. Rékát most Gubik Petra és Kálmán Petra alakítja és be kell vallanom nincs könnyű dolguk ebben a szerepben, hiszen Réka eredeti hangja a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, Sebestyén Márta volt, akinek a hangszíne egészen egyedi. Óhatatlan, hogy az ember mégis hozzá mér mindenkit, aki a darab legfontosabb fiktív alakját, Rékát formálja meg.

Ráadásul Réka az egyetlen teljesen tiszta lélek a darabban. Ő az összekötő István és Koppány között, és próbál igaz szeretettel békét teremteni. Az ő személyében ölt testet a szeretet, a hit, a béke, és mivel végül nem ér célt; a reménytelenség is. Réka már az új hit hívője, felismerte István erejét, szereti őt és átlátja a céljait, csakúgy, ahogy édesapját is elismeri, szereti, követi és elfogadja nézeteit.

Koppány, a szupersztár!

Koppányt Dolhai Attila és Feke Pál alakítja. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer valaki Vikidál Gyula nyomába tud majd érni, Koppány vezérként. Dolhai Attilának és Feke Pálnak azonban mindez sikerült, persze ehhez a színészi tehetségük mellett a rendező zsenialitása, a különlegesen jó koreográfiák, a jelmezek és a Cseh Renátó által tervezett monumentális díszletetek is nagyban hozzájárultak.

Dolhai Attilán egyébként látható, hogy nagyon sokat tett azért, hogy a lehető legélethűbben formálhassa meg Koppány vezér karakterét. Sokkal izmosabb és szakállas lett, ráadásul remekül átélte a magyarok lázadó vezérének érzéseit és motivációját. Az egész előadás alatt elképesztő energiákat tudott megmozgatni, csakúgy mint a Tordaként játszó Szomor György és György Rózsa Sándor is.

István vívódása

Veréb Tamás és Kocsis Dénes is egészen egyedülállóan ragadta meg a hatalom nehézségeivel küszködő, éppen csak uralkodása hajnalán álló István királyt, akinek érdekházasságot kell kötnie, majd saját rokonaival harcolnia azért, hogy megmenthesse országát.

István fokozatosan válik férfivá és uralkodóvá az előadás végére, de eközben nagyon meg is keményedik a lelke. István nem mutathatja ki, de látszik, hogy folyamatosan küzd az érzéseivel. Ez a legjobban abban a jelentben bontakozik ki, amikor Réka Istvánhoz fordul, hogy adja ki neki édesapja testét, hogy a végtisztességet megadhassa neki. István hajlana a szeretett lány kérésére, ám anyja, Sarolt ezt nem engedi. A jelenetben Sarolt dühödten ráront a lányra, bántani akarja, de István megragadja anyja karját és megakadályozza, hogy kárt tegyen szerelmében. Idővel István is egyre kevésbé enged anyja befolyásának, mindamellett, hogy István értelmes és megfontolt karakter, pontosan tudja, hogy bár anyja kemény, de nagyon okos és az egész nép érdekét tarja szem előtt. Tiszteli és szereti, de azt már nem engedi meg neki, hogy több ember ártatlanul meghaljon keménysége miatt.

Székely Kriszta rendezésében a leendő király belső harcai, az anyjával való erkölcsi szembenállás érzései sokkal erősebben megmutatkoznak, mint eddig bármikor. Nagyon szerettem, ahogy a rendező ezekben a jelenetekben egyre jobban kibontakoztatja István jellemfejlődését. Az ikonikus rock dalok, és a legenda újjáéledése mellett éppen ezért érdemes nagyon odafigyelni a színészek játékára is, mert minden gesztus, minden mozdulat, minden pillanat komoly érzelmekre és belső harcokra világít rá, mindez egészen különleges, egyedi rendezői ötletekkel fűszerezve.

Fotók: Petró Adrienn