„Jobb és teljesebb emberré válok a zene által” – Interjú Takács Noémivel, a Noémo zenekar énekesnőjével

A levendula popot játszó Noémo együttes névadó énekesnője, Takács Noémi augusztus végén szólókoncertet ad a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva városi program keretében megrendezett, irodalmi, képzőművészeti és zenei ArtKert Fesztivál Hangfoglaló Programos színpadán. A 2014-ben a Program induló előadói támogatásában részesült zenekar vezetője a koncert apropóján adott a Kultúra.hu honlapján interjút.

Még 2014-ben, rögtön az első évadban érdemelte ki az akkor Cseh Tamás, ma már Hangfoglaló néven futó Program támogatását a Noémo. Anno milyen szempontból jelentett segítséget ez a pályázat?

Főleg anyagi szempontból jött jól a támogatás. Voltak ötleteink, kidolgozott dalaink, amik felvételre vártak. A programban kapott támogatás által sikerült rögzítenünk a dalokat, és elkészítenünk az első videóklipünket. Így 2015 májusában megjelenhetett bemutatkozó kislemezünk Bal-Jobb címmel. Másodsorban pedig marketing értéke is volt a programban való részvételnek.

Hová jutott el azóta a zenekar, mi történt veletek az elmúlt időszakban?

Koncerteztünk klubokban, fesztiválokon. Megújult a felállás, a hangzásvilág. Jelentek meg dalaink, jelent meg videóklipünk. A Levegőt! című dalunkkal pedig idén bejutottunk A Dal című műsorba.

Szakmai kapcsolatok szempontjából volt hozadéka a Programnak?

Igen. Amit kiemelnék, az a Gyémánt Bálinttal való közös munka. Volt szerencsénk mentorunknak Bálintot választani, aki nyitottsággal, odafigyeléssel, építő instrukciókkal segítette a munkát. Nagy megtiszteltetés, hogy Bálint végül játszott is a lemezen a Kicsi kifli, és a Kis utazás című dalokban. Bálinttal azóta is nagyon jó a kapcsolatot ápolunk, szívesen lát el tanácsokkal.

Szentendrén lépsz fel legközelebb az ArtKert Fesztiválon. Milyen lesz visszatérni a Hangfoglaló színpadára?

Rég volt nagyon, sok évvel ezelőtt, és sok minden változott azóta… Ez igaz a Hangfoglaló Programra és igaz ránk is… De természetesen nagyon örülök a lehetőségnek és annak, hogy Szentendrén léphetek fel.

Mesélsz nekünk a jövőre vonatkozó tervekről?

Az elmúlt félévben két dalunk jelent meg. Maradt még 3 rögzített dal a tarsolyunkban, ami ősszel lát majd napvilágot. Ez az anyag az elmúlt időszak lezárása lesz. Utána pedig következik valami teljesen új, ami még csak most kezd formálódni.

Megtaláltátok már a közönségeteket? Hogy érzitek, mennyire nyitottak az emberek a zenétekre?

Azt tapasztalom, hogy a közönség többnyire nagyon nyitott. Inkább az a kérdés, hogy mikor sikerül eljutni azokhoz az emberekhez, akikkel kapcsolódni tudunk. Hogy van-e türelmünk kivárni, amíg a közönséghez eljut a zenénk. A mai információ-rengetegben ez egy hosszú folyamat, mindenki ezzel küzd. Nekem is sokszor megfordul a fejemben, hogy mennyivel egyszerűbb lenne valami mást csinálni. Aztán a következő pillanatban már tudom, hogy azt a szabadságot, játékosságot, amit a zene nyújt, azt semmi sem más tudná pótolni. Fejlődésre ösztönöz. Jobb és teljesebb emberré válok a zene által.