Jónás Vera: „Ne dőlj hátra soha, mikor úgy érzed, hogy minden sikerül, mert nem jön mindig minden össze!”

Jónás Vera énekes, dalszerző, gitáros egyszemélyben. Vera olyan crossover dalszerzői stílusban írja és szólaltatja meg dalait, amely ötvözi az élő elektronikát a teljesen akusztikus hangzással, és teszi ezáltal is egyedivé és eredetivé a dalokat. 2016-ban Vera megkapta az Év Junior Dalszerzője Díját az Artisjustól és a zenekar bezsebelte 2017-ben az ‘Év hazai alternatív/indie-rock albuma vagy hangfelvétele’ címet a Fonogram díjátadón. Ráadásul ott van a Jónás Vera Experimenttel a legnagyobb showcase fesztiválokon. Emellett pedig a tavalyi Nagy-Szín-Pad tehetségmutató döntőse lett. Idén is az egyik legaktívabb énekesnő, sőt megjelent első saját magyar nyelvű felvétele, a Borzogásaim és ő énekli Ujj Mészáros Károly új filmjének betétdalát. Verával a Campus Fesztiválon beszélgettünk.

Eddig főleg angol szerzeményeid voltak, de gondolom sokan rágták a füledet, hogy magyarra válts. Legutóbb a Borzongásaim című számmal jelentkeztél. Ez inkább a nyomás, a kényszer miatt készült el?

Vera: Nem szoktam semmit kényszer miatt csinálni. Én is éreztem és a közönség is jelezte, hogy  szeretnék érteni a dalszövegeket. Úgy voltam vele, hogy majd eljön ennek is az ideje és majd változom. A magyar szövegeknek meg kellett érnie bennem. Számomra ez nem úgy működik, hogy egyik pillanatról a másikra váltok. Úgy éreztem, hogy ennek az érési folyamatnak a végére kell érnem ahhoz, hogy úgy tudjak magyar dalokat énekelni, hogy „ne essenek ki a számból”.

Úgy tudom angolul sokkal könnyebb számodra a dalszövegírás, mint magyarul. Most a Borzongásaim kapcsán volt is segítséged Hegyi György személyében. Könnyű volt kiengedni a kezedből a dalszöveget?

Vera: Ki akartam próbálni milyen mikor másokat is beengedek a dalírás folyamatába. Korábban is voltak szerzőtársak hangszerelésben, de olyan még nem volt mint most, hogy valakihez elvittem egy teljesen kezdetleges dalformát és összedobtuk, amink van. Nyilván enyém az utolsó szó, mert nekem kell utána elénekelni és nem szabad, hogy „leessen rólam”.  Nagyon érdekes, mert egyre több partnert találok, ami számomra nagyon izgalmas és egy új világ.

Mészáros Károly új filmjének főcímdalát te énekled. Mit kell tudnunk erről az együttműködésről, mennyire voltak elvárások veled szemben és mennyire kaptál szabad kezet?

Vera: Ez egy rettenetesen izgalmas folyamat volt, életemben nem dolgoztam ilyen sokat és aktívan egy dalon. Több mint fél évig dolgoztam Károllyal. Azt mondta, azért kért fel engem, mert látta, hogy bennem meg van az, amit keres. De addig nem eresztett, ameddig ki nem ásta belőlem, amit keres. Ebben is rejlik a zsenialitása. Ez nagyon érdekes keresgélés volt, amiben én sokáig tapogatóztam, küldtem rengetegféle demót és folyamatosan alakítottuk. Közben Károly ugye nem zenész, így nem zenei dolgokat mondott, hanem érzésekről, képekről, gondolatokról beszélt. A dal most már kész, sőt leforgattunk egy videóklipet is, úgyhogy nagyon remélem, hogy hamarosan ki fog jönni. Nagyon büszke vagyok erre a dalra és egyébként a filmre is, mert azt hiszem nagyon mély, sokrétű, különleges film lett. Nagyon várom, hogy láthassa a közönség.

Úgy tudom, hogy Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében is majdnem szerepelt a Cold Fire című dalod. Tekinthetünk erre a mostani lehetőségre mint egyfajta kárpótlás.

Vera: Kudarcok nélkül nem jut senki egyről a kettőre. Ezeket meg kell élni. Én abban a pillanatban, amikor az nem jött össze éreztem, hogy ez most engem a helyemre rak. Don’t take anything for granted, tehát ne dőlj hátra soha, mikor úgy érzed, hogy minden sikerül, mert nem jön mindig minden össze. Egymillió dolgot kell mindig megpróbálni és ha valami sikerül, akkor azzal túl kell élni a kudarcokat is. Számomra nagyon nagy élmény volt Ildikóval találkozni és együtt dolgozni, mert egy rendkívüli művész. Mondtam neki, hogy a vele való találkozás már csomó mindenben előrébb tolt az életemben.

Tavaly ősszel már voltatok Dél-Koreában, most pedig egy ázsiai turné van a láthatáron.

Vera: Megyünk vissza Dél-Koreába és Japánba. Most pedig életemben először Kínába is eljutunk zenekarosan. Úgyhogy hét koncertet fogunk játszani, három országban, 9 nap alatt. Fel kell kötni a gatyánkat rendesen.

Mit tapasztaltál milyen a közönség Ázsiában?

Vera: Rendkívül figyelmes emberek. Náluk a tisztelet teljesen másik szinten történik. Nem csak azért, mert figyelnek rád, hanem mintha beléd bújnának a figyelmükkel. Érdekes, hogy egyszerre  van ez az óriási tömeg, nagy forgalom, ez a high tech világ, de emellett, ha valami történik, annak maximálisan megadják a figyelmet és nem olyan szinten mint Európában. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Kínában mi fogad.

Facebookon többször posztoltatok róla, hogy Európa szerte egyre több országban sugározzák a Tiger, Now! és a Last Song dalodat. Milyen visszajelzések érkeztek ezzel kapcsolatban?

Vera: Önmagában az a tény, hogy elkezdték játszani a rádiók a nyugati országokban nekem óriási sokk élmény. Egyszer csak valami megindult és cikkeznek is róla, de ez egy folyamat. Itt is az van, hogy az ember ezer dolog felé lő, aztán, hogy mi fog nagyon nagyot ütni és bejönni az majd a sors keze.

Voltunk már többször Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Csehországban, Lengyelországban… Tervbe van, hogy ősszel miután visszajöttünk Ázsiából elmegyünk Németországba is.

Nem fogsz akkor unatkozni!

Vera: Nem és ráadásul 2 hónap múlva megszületik az unokahúgom és nekem ez óriási dolog. A szűk családban az első kisbaba. Úgy tűnik, hogy én leszek bent a szülésnél a nővéremmel. Nagyon izgulok és várom, hogy nagynéni legyek!

Fotók: Jónás Vera Facebook