Így szóltak a Trónok harca dallamai az Arénában

Május 18-án mutatták be a világ egyik legnépszerűbb amerikai, fantasy sorozatának dalait a Papp László Budapest Sportarénában, egy élőzenés, szimfonikus koncert keretében. Az előadást, maga a dalok szerzője, az Emmy-díjas Ramin Djawadi vezényelte. Ízig vérig profi, hollywood-i produkciót hoztak el a magyar közönséghez, mely az első perctől az utolsóig elvarázsolt mindenkit.

Már az is példa nélküli, hogy egy fantasy sorozat zenéiből, élő, szimfonikus koncertet szervezzenek, az viszont, hogy ez az előadás még izgalmas, látványos és egyedülálló is legyen, példa nélküli. A Game of Thrones – Live Concert Experience show a legizgalmasabb koncertélmény volt, amit valaha is átélhettem. A zene és a látvány is egészen különleges volt, tele izgalmas meglepetésekkel.

Miért éppen trónok harca?

Kevés olyan sorozat létezik, amely képes ennyi rajongót gyűjteni maga köré, mint a Trónok harca. A fantasy sorozatot Gerorge R.R. Martin, „A tűz és jég dala” című hét részesre tervezett könyvkötete alapján készített el az HBO, és már az első évad is óriási siker lett. A siker szinte borítékolható volt, hiszen maga a cselekmény rendkívül fordulatos, és szinte mindig történik valami, amire a néző egy cseppet sem számít. Arról nem is beszélve, hogy ebben a középkori fantasy történetben a karakterek ábrázolása is meglehetősen árnyalt. Kevés benne az egyértelműen jó vagy gonosz karakter, ráadásul a sorozat nem mellőzi sem a szexualitás, sem a brutalitás naturalista megjelenítését a vásznon. Mindehhez egy elképesztően profi dallam és látványvilágot hoztak részre a sorozat készítői, ami tényleg tökéletessé tette ezt a sorozatot. Ilyen volt a májusi szimfonikus koncert is. Fordulatos, látványos, kiszámíthatatlan és profi.

Látvány és Hangulat

Pár perccel kezdés előtt, izgatottan érkeztünk meg a helyünkre. Amikor beléptem az Arénába és megláttam a hatalmas LED falakat, a Vastrónt a színpad közepén, és a szereplők jégkék szemeit az óriáskivetítőkön, szinten azonnal a westerosi télben éreztem magam.  Már abban a pillanatban biztos voltam benne, hogy nagyon izgalmas két óra vár ránk. A koncert nagyon pontosan kezdődött, természetesen a sorozat főcímzenéjével, de előtte még kaptunk egy kis borzongást Cercei Lennistertől (Lena Headey). Amint leoltották a lámpákat, megszólalt Westeros királynője, a tőle jól megszokott, behízelgő hangon. Üdvözölte alattvalóit, majd ismertette a “rendeletet”, amiben felhívták a figyelmet, hogy halkítsuk le a telefonunkat, amennyiben nem szeretnénk csúnyán végezni. („unless attendees wished to be boiled alive in the blood of their children.”) Ezen persze mindenki jót nevetett, aki egy kicsit is tud angolul és megértette a poént.

Ezt követően olyan elképesztő látvány tárult elénk, hogy két órán át nem is nagyon tértünk magukhoz. Ahogy a film, úgy a koncertműsor sem volt híján a látványos technikai megoldásoknak és a meglepő fordulatoknak. Már a színpadkép is egészen egyedi volt. Egy különleges 360 fokos színpadot alakítottak ki, ami a nagy színpadból nyúlt ki, U alakban, a közönségtérbe, melynek a végén egy kisebb, kör alakú pódiumot állítottak fel. Itt láthattuk a produkció legizgalmasabb, leglátványosabb pillanatait , és általában a szólisták is itt bukkantak fel. A színpad zseniális kialakításának köszönhetően, gyakorlatilag az Aréna bármely pontjáról tökéletesen lehetett látni a zenészeket, ahogy az este legnagyobb sztárját, Ramin Djawadit is.

Hét évadon és hét királyságon át vezették a tekintetünket, a figyelmünket, és a szívünket is, miközben rengeteg különleges pillanatot élhettünk át. Ilyen volt rögtök a szereplők bemutatása után a Goodby Brother alatt, ahogy a gyönyörű hegedűművész, Christine Wu lassan, akárcsak egy fa, elkezdett az ég felé nőni. Deres különleges fáját jelképezve. Egészen elképesztő látvány volt, ahogy az Aréna tetejéig emelkedett és közben hegedült. A dal végére eljutottunk az első évad legszomorúbb pillanatához Eddard Stark (Sean Bean) lefejezéséhez is az óriás kivetítőn. Persze nem ez volt az egyetlen látványos pillanat.

Zene

A több mint két órás műsort a sorozat zeneszerzője Ramin Djawadi vezényelte. Az Emmy-díjas fiatal művész rengeteg amerikai produkciónak szerzett már zenét . A Trónok harca mellett közel száz film és televíziós sorozat zenéjét komponálta. Többek között a Szökés, és a Westworld című sorozatok, a Vasember valamint a hamarosan mozikba kerülő Hegyek között című film betétdalait is neki köszönhetjük. Djawadi kreativitásának talán az egész világon nincs párja. Csak a Trónok harca zenéjét nyolc különböző díjjal jutalmazta a szakma. Még inkább elismerésre méltó mindez annak tudatában, hogy a fiatal művésznek egy különleges, szinesztézia nevű, mentális betegséggel is együtt kell élnie, de több helyen is azt nyilatkozta, hogy ez inkább segíti őt a munkában, mint sem hátráltatná.

Miután láttam, átéltem, éreztem ezt a koncertet, biztos vagyok benne, hogy Ramin Diawadi egy zseni. Ő a zene maga. A sármos művész ugyanis azon túl, hogy megírta ezeket a fantasztikus dallamokat és az est karmestereként összefogta a produkciót, számos hangszert is megszólaltatott. Bámulatos, és hihetetlenül sokoldalú tehetség. Zongorán, orgonán, csellón, és cimbalmon is játszott. A Dracarys alatt olyan bravúros gitárszólót mutatott be, hogy nem hittem a szememnek, miközben a tűz a színpad széléről, a kivetítő oldaláról és tetejéről is még izgalmasabbá tette a produkciót.

A legizgalmasabb pillanat talán az volt, amikor hatodik évad záró epizódjának legemlékezetesebb pillanatai jelentek meg a kivetítőn és Djawadi elkezdte zongorázni a Light of the Seven dallamait. Ahogy egyre feszültebbé váltak az események Baelor Nagy Szentélyében, úgy lettek egyre feszültebb a zongora, az orgona, a hegedű és a nagybőgő játéka is, majd abban a pillanatban, amikor a neonzöld futótűzzel felrobbantották a filmbéli szentélyt, mindent zöld füst vett körül. Olyannyira élethűre sikerült megcsinálni, hogy a robbanás pillanatában el sem tudtam dönteni, hogy ez most hol és hogyan történt. Olyan volt, mintha a füst a kivetítőből tört volna utat magának. Káprázatos volt.

Különleges témák és hangszerek

Az iráni apától és német anyától származó, 44 éves zenész, gyakorlatilag a zenében kelt életre Essos és Westeros világát. Ő az az előadóművész, aki rájött arra, hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni, hogyan lehet megmutatni egy ember, egy karakter jó és rossz oldalát, jellemének alakulását a zenén keresztül. A Trónok harcában ez nagyon látványosan megjelenik, hiszen Djawadi minden befolyásos uralkodó háznak, és minden fontosabb szereplőnek külön zenéket írt, melyek követték a karakterek fejlődését, a személyiség egyre sokszínűbbé válását is. Ilyen volt például Daenerys Targaryen (Emilia Clarke) témája is. Daenerys a történet elején például egy elhanyagolható, nem túl érdekes karakter volt. Egy félénk kislány, akit eladtak a dothrakiak uralkodójának, Khal Drogonak (Jason Momoa), de a cselekmények során egy egészen különlegesen átalakuláson megy át a személyisége. Lassan, ahogy kezd kibontakozni  Daernerys karaktere, úgy bonyolódik a hozzá kapcsolódó zene témája is. Egyetlen csellóval indul, majd fokozatosan kapcsolódnak be újabb és újabb, egyre különlegesebb hangszerek is. Ramin Djawadi egyszerűen felismerte, hogyan válhat a komolyzene izgalmassá, egy hétköznapi sorozat fogyasztó számára.

Ezt a rengeteg izgalmas témát, rengeteg még sosem látott hangszer és élőzenei koncerten sohasem hallott hang kísérte.  Az előadást nagyjából hatvanöt különböző zenész közös játéka valósította meg, de voltak olyan zenészek és olyan hangszerek, melyek messze kitűntek a többi közül.

Ők voltak azok, akiknek köszönhetően még az is tátott szájjal nézte végig az estét, aki egyébként semmit sem tud a Trónok Harca meséjének világáról. Felejthetetlen volt a szóló csellista Cameron Stone játéka, valamint az elképesztő hangú szóló énekesnő Stevvi Alexander varázslatosan drámai előadása, és gyönyörűen csengő hangja is. Az amerikai énekes-dalszerző, gitáros és színésznő hangja és színpadi produkciója elképesztően sokat adott a produkcióhoz. Különösen a Lannisterek bemutatása, valamint Cercei Lennister bűnhődésének megjelenítése kapcsán. Ez az énekesnő képes, pusztán a hangjával ámulatba ejteni az egész Aréna közönségét.

A művészek profizmusa mellett a rengeteg különleges hangszer még izgalmasabbá tette az egész produkciót. Láthattunk és hallhattunk cimbalmot, hegedűt, zongorát, orgonát, nagybőgőt, kongát és a legkülönfélébb ütős hangszereket. Mind közül a legizgalmasabb talán a didzseridu (angolul: didgeridoo) volt. Ez egy észak-ausztráliai fuvós hangszer, ami készülhet fából, nádból vagy műanyagból is. Olyan változata is van, amely akár játék közben is hangolható, ebben az esetben a hangszer hosszúsága, folyamatosan változtatható. Erre a turnéra egy 12 méter hosszú hangszert hoztak, aminek igazán vészjósló, búgó hangja hallatán majdnem el is hittem, hogy az éjkirály hamarosan megérkezik a holtak seregével. Ezzel a hangszerrel egy különleges szólót is hallhattunk,szintén a falon túli történtek kapcsán. Vérfagyasztó, ugyanakkor bámulatos előadás volt. Emellett hallhattunk dudukot, egy örmény fafúvós hangszert a Dothrakiak témája kapcsán, üvegharmonikát a Mások témájánál, taikot (japán dob)és bedugot (indonéziai hagyományos dob) is Daenerys témái kapcsán.

A tökéletes hangosítás, a különleges látványvilág, a témákhoz kapcsolódó, profi fényfestések és a zenészek kiemelkedő tehetsége egy egészen új koncertélményt tárt a magyar közönség elé, amely remélhetőleg újra közelebb hozza a komolyzenei koncertek világát a fiatalabb generációk szívéhez is.

Setlist:

  1. Game of Thrones: Main Tile
  2. House Themes: Medley
  3. Goodby Brother
  4. Love In The Eyes / Finale
  5. The Red Woman/ Wildfire
  6. The Rains of Castamere
  7. The Lannisters Send Their Regards
  8. White walkers/ You Know Nothing
  9. Needle
  10. Dracarys
  11. Mhysa

Szünet

  1. The Children
  2. High Sparrow
  3. Atonement
  4. Reign
  5. My Watch Has Ended/Hold the Door
  6. Let's Play a Game/ Bastard
  7. Light of the Seven
  8. The Winds of Winter
  9. Home
  10. I Am The Storm/The Queen's Justice/ Spoils of War
  11. Truth
  12. Winter is Here/The Army of the Dead
  13. Encore: Game of Thrones: Main Tile