Egy lány az űrből – I Am Soyuz

A Stockholm-Budapest közötti légtérben dudorászik, még akkor is, ha a legtöbb járatot lekési és érdekes helyeken ragad meg. Az I Am Soyuz egyszemélyes projekt énekes-dalszerzőnője, Bozóky Lili ügyesen lavírozik a világjárás, a zenélés és eredeti szakmája, az orvoslás között, és mindenféle különleges hangszerrel – ukulelével, gitárral, melodikával és omnichorddal – felfegyverkezve ír szívhez szóló fülbemászó dalokat. Most jelent meg az új EP-je Appendix címmel.

Az elmúlt félévben tanult filmezést New Yorkban, hippiskedett Gotlandon, lakott ideiglenesen egy istállóban az Északi-sarkvidéken, eltévedt Las Vegasban és kempingezett a nevadai sivatagban a Burning Man Fesztiválon is. Lili filozófiája az úton levés: ha el is vesznénk egy űrhajóval távol a Földtől és már az oxigén is fogyóban lenne, akkor sem a fagyos rettegés, hanem valami megnyugtató melegség töltené be a lelkünket.

Az I Am Soyuz most megjelent, három dalt tartalmazó EP-je, az Appendix – az appendix vakbelet jelent – kis része csak az ősszel megjelenő albumnak. Hihetetlenül misztikus, hogy egy szerelemi bánat sokszor olyan erős fizikai jelenség, mint mondjuk egy vakbélgyulladás. Pont ott szokott érződni valahol a hasban, pont, ahol a szerelem is. Csak ugye, a vakbelet néha ki lehet venni, és akkor jobb lesz – kicsit úgy működik az, mint ez az EP – mondja a dalszerző-énekesnő.

Az I Am Soyuz ősszel megjelenő Whipple című albuma az elmúlt éveket összefoglaló útikönyv. Buszozás a mexikói hadizónában, a New Orleansban meglelt bendzsó,  mezítláb táncolás Rómában fél évig és az egyhónapos délkelet-ázsiai kalandozás zűrzavarát fűzi össze őszinte szerelmi vallomásokkal, hosszú éjjeli kórházi ügyeletekkel és emberi sorsokkal. Szimbolikusan ez a Whipple, ami egyébként egy műtét, melynek során a hasüregből nagyjából mindent kiműtenek, amit lehet. Ennek a most megjelenő EP, az Appendix egy kisebb része – pont, mint a vakbél.

A tervek szerint június végén érkezik még egy single – a dal még a #metoo hullámot megelőzően íródott, és a nők hatalmát, önállóságát, és alkotói impulzivitását kifejező egydalos, forradalmi gondolatokat kifejező, feminista intermezzo lesz.

A felvételek a Tom Tom-stúdióban készültek Dorozsmai Gergő (Gustave Tiger) produceri irányításával, szellemükben pedig a Lone Waltz Recordsot követve maradtak a letisztult, barátságos akusztikusságnál. A lemezborítót a Berlinben élő Hegyháti Emese készítette, aki majdhogynem az I Am Soyuz része, pont jól ráérez annak nüanszaira, érzi és érti és le is tudja rajzolni az I Am Soyuz világát. Lili Emesével az első Taka Tuka fesztiválon találkozott, a fesztivál zűrös homályában, a homokban, ahol Emese éppen aludt a rajzfüzetén. Pár héttel később együtt reggeliztek és minden összeállt. A fotókat egy elismert stockholmi fotós, Stuber Agnes készítette.

 

Az I Am Soyuz május 16-án mutatta be az EP-t egy exkluzív lemezbemutató koncerten a budapesti Epreskertben – a koncert ugyan nagy viharral indult, mégis  több mint százan jelentek meg.

I Am Soyuz a nyáron számos fesztiválon lesz látható: fellép a Szigeten, a Művészetek Völgyében, a Campus Fesztiválon, a Bánkitón, a Tiszavirág Fesztiválon, és a Veszprémi Utcazenefesztiválon.

Az I Am Soyuz EP-je az NKA Hangfoglaló programjának segítségével jelent meg.

 

I Am Soyuz: Appendix

Spotify: https://spoti.fi/2rY0hrV

Deezer: https://bit.ly/2KJqC41