„Ez teljesen a vidék zenéje.” – A SZTÁRPORTRÉBAN KÖTELES ISTVÁN

Valljuk be azért hajlamosak vagyunk lenézni a mulatós műfajt. Valamiért ciki felvállalni, sokan tagadják, hogy hallgatnak ilyen zenét, szórakoznak rá, vagy bele-belenéznek a tematikus televíziós csatornákba is. A műfaj szereplői ennek ellenére roppant népszerű emberek. Sztárok falun és városban, az összes szórakozóhelyen és hiába tagadja bárki is, azért biztos, hogy mindannyian ismerünk legalább kettő népszerű dalt valamelyik mulatós sztártól. A Dupla KáVé nevét tényleg mindenki ismeri. 1996-ban alakult a formáció két fővel, a zenekar elnevezése a tagok neveinek kezdőbetűjéből ered: Köteles István ( Ká ) és Váradi Jenő ( Vé ), így lett a “KáVé”. A mérlegük igen impozáns, tizenhat Dupla KáVé album, egy DVD és egy Köteles István szólólemez. Több mint Egymillió eladott album Magyarországon, illetve Erdélyben és a világ magyarlakta területein! Köteles Istvánnal jó beszélgetni és lehet is vele. Molnár Szabolcs Sztárportréjában most ő következik.

Végre leültünk. Korábban is beszéltük már, hogy milyen jó lenne már egyszer leülni, és megbeszélni a mulatós ügyet. Én ezt most így emlegetem, baj, hogy ezt mondom?

Nem, és nem is gondoltam, hogy ilyen kényelmes fotelben fogjuk ezt a csevegést megejteni.

Egyáltalán, hogy akkor miről is van szó, megpróbálom valahogy megfogalmazni. Dupla KáVé, Köteles István, mulatós zene.

Most így hívják ezt a stílust, nagyon régen népzene, táncdalfesztivál idején slágerzene, a 3+2 idején, a lakodalmas rock elektronikus hangszerekkel, ma a roma mulatós, de én úgy gondolom, hogy ez a szórakoztató zene. Amikről itt beszéltem, az mindegyik, a szórakoztató zene egyik szegmense, 1989-ben, amikor a szórakoztató zene kategóriát kiharcoltam.

Te harcoltad ki? Akartál neki egy kategóriát?

Akartam neki egy rangot adni.

Megadták.

Igen, félig-meddig, mert nekem az volt a célom, hogy ugyanúgy, mint Amerikában, a countryzene.

Most jut eszembe, hogy nálad koncentrálnom kell, hogy szóhoz jussak, mert mind a ketten szeretjük megereszteni a szót. De visszaadom a szót.

A country zenével fogom párhuzamba állítani mindazt, amiről én beszélek. Ott ez sokkal régebb óta ki van taposva, és annak kapcsán látom az összefüggéseket.

Az a vidék zenéje.

Pontosan. És ezért mondtam a folk zenét, mert az a stílus a gyökere a countrynak.

Akkor most vissza Magyarországra, ahol tulajdonképpen ez a fajta mulatós, vagy lakodalmas zene, lehet, hogy ez is a vidék zenéje?

Nem kicsit. Ez teljesen a vidék zenéje.

Elég csak rákattintani az oldalatokra, 167 ezer követő, ami elég szép szám, és rengeteg sok lemez, rengeteg sok fellépés. Nagyon-nagyon sok helyen ott vagytok, és azt biztos Te is tapasztalod, hogy sokan titokban szeretik a mulatós zenét. Akkor, amikor már nem látja senki…

Vagy mikor már az egyik dalomban azt megénekelem, hogy „részegen, vagy öregen, de előbb-utóbb magyar leszel”. Ha a gátlásait megszünteti, vagy eléri azt a kort, hogy átgondolja, és nem manipulálják.  Nem véletlen, hogy a country zenét az idősek szeretik, mert az ugyanolyan, mint a magyar szórakoztató zene, hogy meg lehet benne öregedni. A pop zenében, nagyon nehéz megöregedni, pár sztár kivételével, aki nagyon egyedi, korszakalkotó, csak azok tudnak.

De Te arról is tudsz mesélni, amikor konkrétan látod azt egy-egy helyszínen, egy-egy meghívás alkalmával, hogy ott vannak olyan emberek, akik a mulatós zenétől, még tartották a távolságot, de aztán a gátlások oldódtak. De ezt a folyamatot biztosan látod, akár öltönyös embereknél. Látsz ilyet?

Igen, amikor van egy hivatalos vélemény, meg amikor úgy gondolja, hogy nem látja senki. Nem vádolni akarok, csak érzékeltetni.

Ez nem vádolás, inkább egy csodálatos folyamat. Hogy feloldódik az ember, aki hétköznap ezt nem teszi meg, még önmaga előtt sem.

Nagyon szomorú dologról beszélsz, mert ugye a zenének az a lényeg, hogy van egy publikum, aki nyitott, és amikor megérinti érzelmileg, akkor ő, egy élményt tud átélni, mint egy film. Ha úgy áll oda, hogy érzelmileg ugye eredetileg nem hangolódott rá, eltitkolja az egészet, és nem meri felvállalni, mert, hogy nem ez a menő, és nem ez a hivatalos. Ez engem, olyan értelemben nem érdekel, hogy ezen már rég túl vagyok, engem az érdekel, ami látok, és ami érzek. Évente van, még mindig 100 előadásunk, és a Dupla KáVé Facebook oldalán lehet követni, hogy folyamatosan, évtizedek óta, milyen közönség előtt lépünk fel. Az nekem a bizonyíték, az nekem a szaksajtó, hiszen nincs kritika, illetve a kritika azon az állásponton van, hogy az bóvli, giccses. A kereskedelmi média, amikor bejött Magyarországra, 20 évvel ezelőtt, ők a nyugati kultúrát hozták át ide tartalomként.

Elvileg nem vagy divat?

A pop zene és a rock zene környékéről jöttem, de nagyon nagy szerencsém volt, hogy ide keveredtem, mert a folyamatos élményeket amiket megélek, azt ebben a műfajban tudom folyamatosan kapni és visszaadni. Nagyon szeretem azt, hogy elindulunk, találkozunk a közönséggel, és van a koncert. Nem véletlenül mondom a country zenét, mert Amerikában volt 12 turnénk már, amelyben volt olyan, hogy 1 évben 5 hetet voltunk kint. Végig utaztuk Amerika nagyobb részét, a nagyvárosokon kívül mindenhol country zenét lehet fogni. Miután megfertőzött engem, rájöttem, hogy én is oda tartozom.

Egy kicsit tovább kalandozom, ha szabad, hiszen gyermekeid is zenével foglalkoznak. Átvehetem, a szót, egy picit?

Nyugodtan.

Köszönöm. Egyébként nagyon szívesen veszed magadhoz is a szót, és nagyon szívesen adod is át.

Én úgy gondolom, hogy a dialógust szeretem, még most is úgy gondolom, hogy nem tudok mindent, sőt nagyon szeretek új információhoz hozzájutni, és tudom, hogy nem nekem van mindig igazam, maximum abban, hogy mit csinálok, és miben hiszek.

Cindy lányod ugye bekapcsolódott hozzátok. Egyébként ez már újratöltve a Dupla KáVé.

Nagyon, nagyon jó ötlet volt, hiszen nem csak az, hogy fiatalít bennünket, hanem hozott egy olyan dolgot, amit eddig nem tudtunk megcsinálni, hiszen nem tudtunk duetteket énekelni. Hiszen csak női hanggal lehet olyan duetteket énekelni, ami a férfi és a nő együttes megszólalásából, olyan hangzási és érzelmi érzést tud adni, amit nem tud a Dupla KáVé két férfi hangja megcsinálni.

Meg, hát ez egy jó kis megújulás.

Igen, és kedvem van hozzá, mert részben Cindy is szereti, és látja, hogy kihívás, másrészt meg nekem is egy új terület jött elő olyan értelemben, hogy ezt a világot is próbáljam megérteni és megoldani, illetve azt, hogy én, mint menedzsment, a háttérből hogy tudom megcsinálni, hogy ne elnyomott legyen, hanem az ő benne rejlő kincseket hozzuk felszínre.

Nagyon szerethető személyiség egyébként ő is, és könnyedén is tudja kezelni az életet, illetve ezeket a feladatokat is.

Szerencsém van, és ugyanúgy a fiammal is.

A feleséged az, aki viszont az egészet üzletileg összefogja. Ráadásul az új dalotoknak az a címe, hogy „Boszorkány a feleségem”.

Igen, és ő írta, magáról.

Leander fiad pedig kemény rock vonalon evez.

Ha visszatekintek a fiatal koromra, én is a markánsabb kifejezési stílust szerettem.

Most az jut eszembe, hogy Leander fiad egyik dalát megfogni, és egyszerűen maivá tenni, Lotfi Begivel.

A fiamtól hallottam Lotfi Begiről, hogy nagyon jó mixeket csinál. A rádió felé neki is csinált dalt, hiszen neki rock közönsége van. A Dupla KáVé, a „Se Veled, Se Nélküled” Modern Talking diszkó stílusával és hangzásával jött be. Azon kívül, van egy másik, nagyon komoly tartópillére a Dupla KáVénak, ez az „A füredi Annabálon” című dal, vagyis hallgató nóta.

Köteles Leander, Cindy és István

Hallgató?

Úgy hallgató, hogy énekelnek az emberek a hallgatóval. A harmadik alappillér pedig a country. Ezt a hármat össze lehet rakni szórakoztató zenének.

Én eljátszom a gondolattal, ha nem bánod, hogy mondjuk, megtörténik egy év múlva, hogy egyszerűen a legnagyobb, országos rádió elkezd játszani titeket, naponta háromszor. Az emberek hallják, beindulnak a lábak.

Ettől én nem félek. Ez szerintem még harminc év.

Az is lehet, de lehet, hogy csak három. Most csak szívesen kipróbálnám gondolatban.

Én már ezen röhögök.

De megtörténhet, hogy minden marad így, és egyszer csak elkezdik játszani ezeket a dalokat. Az emberek elkezdik hallgatni, mindenhol minden rádióban. Kezdetben tiltakoznak, aztán elfogadják.

Máris oda jutottunk, ami a reklámnak a stratégiája. Annyiszor mondom, hogy el sem hiszed. Egyszerűen csak szabadon kellett volna hagyni, hogy van pop zene, és van szórakoztató zene, és van városi zene. Ahogy egy díjkiosztó ünnepségen a pop sztár mellett, ott van a country sztár, és nem fújolnak a közönségből, mert elfogadja.

Itt Magyarországon?

A MAHASZ díjkiosztó ünnepségen, ha egy nem szimpatikus jelöltet bemutatnak, egyből megy a fújolás. Nem tudom, miért kell ilyet csinálni, egyszerűen nem kell vele foglalkozni. Ez, az, amit látok Amerikában, hogy olyan egyszerűen és logikusan szétválasztották az ízléseket, hogy mindenki mindenkivel jóindulatúan viselkedik, segítőkészséggel, de ha politikáról, üzletről, vagy művészetről van szó, úgy vannak vele, hogy ha az tetszik, akkor biztos jó, de én mást szeretek. És nem pedig az van, hogy ha Te mást szeretsz, akkor Te nem vagy normális.

Biztos, nagy a terep, itt meg kicsi.

Valószínű igen, hogy az hozzátartozik.

Zárásként én még tovább viszem a gondolatot, hogy elkezdik játszani a dalotokat, tiltakoznak, aztán elfogadják.

De képzeld el, hogy e nélkül is működik folyamatosan, hogy akkor milyen erő van benne.

Akkor meglesz majd az a rádiós játszás is.

Arról én már lemondtam, de nem panaszkodom.

Amikor az ember elengedi, akkor kapja meg.

Bennem nincs semmiféle sérelem, ahogy említettem a beszélgetésünkben, mert nagyon szerencsés vagyok, hogy erre a pályára vitt a sors. Én nem erre akartam, én rockzenész szerettem volna lenni, csak annak olyan ára lett volna, amit én erkölcsileg nem akartam felvállalni, és ejtették a zenekart.

És ezért vagy most itt, és szabadítod fel az embereket.

Így most a piac, és az érdeklődés függvényében csinálom a munkámat, és mégis működik.

Örülök, hogy összeültünk.

Köszönöm, hogy meghívtál.

Molnár Szabolcs

Fotók: https://www.facebook.com/duplakave