Ilyen volt az év utolsó Backstage fóruma

December 6-án zajlott az idei utolsó Backstage fórum, az NKA Hangfoglaló Program zeneipari előadás- és beszélgetéssorozata az A38 Hajón. Az esemény ezúttal a hazai klubélet helyzetét és lehetőségeit helyezte középpontba, az NKA Hangfoglaló Program saját kutatásának prezentációjával, a legkülönfélébb hátterű klubok képviselőinek, sikeres médiaszakembereknek, koncertszervezőknek, és népszerű zenei előadóknak a bevonásával.

A 9:30-kor induló programot Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetője indította. A Kollégium elnöke előadásában részletezte a klubokkal való – mára több száz millió forintos támogatást becsatornázó – együttműködés rendszerérét, illetve összegezte a klubélet szereplőivel való közös munkából származó tapasztalatokat.

A kezdeti felmérések során kiderül, hogy a vidéki klubélet van leginkább válságban: „egyes nagyvárosokban és régiókban alig akad koncerthelyszín, ami élőzenés eseményeknek otthont adhat, és ez elsősorban nem gazdasági, hanem sokkal inkább kulturális vetületében jelent komoly hátrányt és hiányt”.

Ugyanakkor a Hangfoglaló Program eddigi négy évada alatt fokozatosan kerültek be a rendszerbe a határon túli és a fővárosi koncerthelyszínek is, összehangolva azzal az életpálya-modellel, ami az induló zenekarok támogatását célozza.

Bajna Zsolt elmondta, hogy összesen 120-130 hely kapott összesen 600 millió forintnyi támogatást az elmúlt években, és remélik, hogy a következő idényben sikerül bővíteni ezt a listát. Hangsúlyozta továbbá, hogy a klubtámogatás kiemelt projektje a Hangfoglaló Programnak, hiszen a negyedik évadban az elkölthető 2.7 milliárd forintnak majdnem a negyedét klubtámogatásra fordították.

A Kollégium vezetője a Program kapcsán kiemelte, hogy ez ugyan egy iparág, és ezt szem előtt tartva kell szervezni és fejleszteni, de nem szabad elfelejteni, hogy ennek nevelő funkciója, egyúttal komoly felelőssége van az élőzene kultúrájának kialakításában.

Az előadást követően Pulai András részletes prezentációja következett a Hangfoglaló és Publicus Research 2017-es kutatásának eredményeiről, a magyar klubok profilépítéséről, progampalettájáról, kommunikációjáról, infrastruktúra-fejlesztésről, célokról és stratégiákról.

Bár a kutatásban való részvételi hajlandóság némileg alulmúlta az elvárásokat, a kutatás vezetője szerint a felmérésnek köszönhetően sikerült átfogó képet alkotni a hazai klubéletről.

A felmérés tanulsága szerint a klubok 54%-a veszteségesnek becsülte a fizetős koncertjeit, amiből az következik, hogy ilyen deficites eseményeket támogatás hiányában nem tudnának bonyolítani az intézmények. Emiatt is fontos, hogy a klubok 90%-a részesül valamilyen típusú közösségi támogatásban, melynek elsődleges forrásaként a válaszadók 72%-a említette a Hangfoglaló Programot, ezt követte 38%-kal az önkormányzatok anyagi segítsége, és 22 %-ban említették az NKA Könnyűzenei Kollégiumot,

A vizsgálat elemző bemutatását követően vidéki és fővárosi klubok képviselői beszélgettek a hazai klubélet sokrétűségéről, viszonyairól, országos kontextusban. Egybehangzó véleményként jelent meg a vidéki klubok esetében, hogy nagyon sok feladat koncentrálódik egy kézben, nehézséget okoz a részfeladatok szétosztása állandó stáb, megfelelő számú, és fenntartható belső közreműködők hiányában. A klubvezetők kiemelték a helyi városi vezetőkkel való együttműködés fontosságát. Több ízben előkerült a közönségépítés tervszerű kivitelezésének igénye, amiben kiemelték a Hangfoglaló Program érdemeit az elmúlt négy év során.

A délutáni előadások sorát Linczényi Márk előadása indította a popzene kommunikációs felületeiről és stratégiáiról értekezve, ismertetve a zenei szponzorációban rejlő lehetőségeket.

Az előadás az új kommunikációs trendekre és ezzel összhangban a megváltozott tartalomelőállítási- és közvetítési elvárásokra fókuszált. Linczényi Márk a zenekar üzenettervezését és hosszú távú tartalomkialakítását elemezve tekintette át a célcsoportok elérésének leghatékonyabb útjait a mai kommunikációs közegben. Ezt követően az előadó Kázmér Miklóssal (az Umbrella Kreatív Műhely alapítójával) beszélgetett a brandek és zenekarok együttműködésének lehetőségeiről, valamint a vizuális arculattervezés mikéntjéről.

A konferencia további részében az érdeklődők elsősorban a független promóterek tevékenységével, viszonyrendszerével, a koncertszervezőket érintő és lázban tartó, aktuális kérdésekkel ismerkedhettek meg – az ismert menedzser, Kovács Ákos Dadan közvetítésével. A menedzser a turnészervezés stratégiai tervezésébe is beavatta a közönséget, hangsúlyozva a magyar viszonylatokban jelentkező sajátosságokat. Kovács Ákos is hangsúlyozta a konferencianap egyik visszatérő témája kapcsán, hogy a jegyár nemcsak a bevétel maximalizálását szolgálja, hanem a kulturális termék piaci beárazását is jelenti, így bizonyos értelemben a produktum rangját, értékét is megadja.

A délután záróepizódjában a Hangfoglaló programhoz kapcsolható sikertörténetek is hangot kaptak. Csorba Lóránt (Lóci játszik), a Margaret Island tagjai, továbbá Fehér Gábor és Palágyi Máté (Bohemian Betyars) mesélték el a hallgatóknak, hogyan és mire érdemes felhasználni a könnyűzenei támogatást.

Hat órától kötetlen networkingre is lehetőséget kínált a rendezvény, majd az estet a The BlackBirds Beatles Emlékzenekar zárta.

A cikk a Hangfoglaló Könnyűzenei Program Támogatásával készült.