“MI EGÉSZ EGYSZERŰEN SZERETJÜK EZT CSINÁLNI”- TANKCSAPDA INTERJÚ

  • Beszéljünk aktuális dolgokról, mert nagyon sok van. November közepén volt egy klippremieretek, amit tavasszal vettetek fel. Mi volt az oka, hogy ilyen sokáig pihentettétek?

Lukács: Igazából nem azért volt a klip „dobozban” ilyen sokáig, mert pihentetni akartuk, hanem azért, mert akkor volt időnk leforgatni. Azért nem most csináltuk, mert tudtuk, hogy nem lesz időnk forgatni, viszont abban is biztosak voltunk, hogy szeretnénk ehhez a dalhoz egy jó kis klipet. Május elején-közepén a tavaszi turné véget ért, és volt két hét szünet, így meg tudtuk csinálni. Viszont csak ősszel szerettük volna a klipet megmutatni az embereknek. Pásztor István rendezte, egyébként mindenki Alvinként ismeri, az Alvin és a Mókusok zenekarból.

  • Saját koncepciója volt vagy ti is beleszóltatok? Nekem olyan, mint egy kis mozifilm.

 

Sidi: Nyilván nem nehéz rájönni és nem is titkoljuk, hogy az ihletet a ’Szarvasvadász’ című film adta. Művészetileg nem mennék bele, hogy, hogy jön a dalhoz, szerintem nagyon jól egyébként, de a lényeg, hogy az alapötlet, ha jól emlékeszem Alviné volt.

 

  • Egyébként az Ektomorf-vonal az hogy jött? Elég ütős lett mind a klip, mind a zene. Miért kellett még egy karcosabb hang melléd Laci?

Lukács: Amikor ez a dal született és a próbahelyen nézegettük magát a riffet, a gitárakkordmenetet, a szöveget, én már akkor felvetettem a többieknek, hogy mi lenne, ha lenne még valaki, aki mellettem ugyanúgy „kárál”. Farkas Zolival már régóta van köztünk egyfajta baráti viszony, éppen ezért kézenfekvő volt a dolog, hogy ha kéne hozzá még egy hang, akkor kérjük meg őt. Ráadásul az ő energikus előadásmódja azt gondolom, hogy kiválóan illik a dalhoz. Ennyire egyszerű.

  • Zenei berkekben nagyon nagy divat, hogy meghívnak vendégeket.

Lukács: Kétségtelen, hogy a Tankcsapdára amúgy sem jellemző, hogy akár mi részt vennénk mások felvételein vagy koncertjein, vagy nálunk közreműködnének emberek. Ez alól persze az elmúlt 26 év alatt volt néhány kivétel, de valóban csak azokban az esetekben és azon alkalmakkor, amikor úgy éreztük, hogy az adott dalhoz mindenképpen szükséges valamilyen plusz segítség. A színpadon is mindig hárman állunk, nem egy huszonhat tagú kísérőzenekar segíti azt, hogy valahogy megszólaljon a zenekar, elegen vagyunk csörömpölni hárman is a színpadon. Viszont ha van egy-egy olyan dal vagy darab, ami hangszerelésében megkíván valamilyen pluszt vagy valamilyen más, a Tankcsapda általános dolgaihoz képest eltérőt, olyankor nem félünk hozzányúlni ilyen eszközökhöz is. Ez a közösködés, ez a duett is ilyen.

Fejes: Én ezt nem ilyen klasszikus ’featuring’ nótának mondom. Ez egy Tankcsapda-nóta, megszületett, a próbahelyen nézegettük, egyszerűen kellett hozzá valami extra, ami az lett, hogy egy teljesen más karakterű szólam, más karakterű válasz jön vissza abban a részben.

  • A klip mellett van egy új kiadványotok is.

Fejes: Nemrégen jelenet meg a dupla dvd-cd kiadványunk, a jubileumi Főnix csarnokos koncertünk anyaga. Egyébként tripla platina, várakozáson felül múlt a fogyás.

Lukács: Nagyon gyorsan aranylemez lett, aztán platina, dupla platina, most tripla és azóta is jól fogy.

Fejes: Mindenkinek köszönjük, aki megvásárolta, és pénzt adott ezért a dologért. Tényleg nagyon megható, hogy ennyire népszerű a kiadvány még mindig.

  • Tegyük hozzá, reális áron vannak ezek a CD-k.

Lukács: Azt gondolom, hogy négy korongért nem egészen 1500 forint fogalmazzunk úgy, az szerintem több mint reális. Nagyon rajongóbarát ez az árképzés.

  • Nyilván nem akarlak szembedicsérni titeket, de most a lemezkiadásban, hanghordozók terjesztésében forradalmi időszakot él a magyar könnyűzene, rockzene, és hát ebben is úttörők voltatok, hogy bevállaltátok ezt, holott rengeteg kritika érte a zenekart. És hát bejött, vannak követőitek amiknek azért örülök, mert nem megy ki a CD a divatból.

Sidi: És tényleg azt gondolom, hogy sikerült meghosszabbítani ennek a formátumnak az élettartamát szerintem elég komoly szinten. Egyébként ha körülnézünk Amerikában, Európában, igazából hasonlóan reális áron lehet hozzájutni CD-khez, és vannak még mindig  lemezboltok.

  • Király István vágta az anyagot, akinek a nevét többek között a Metallica-filmből is ismerhetjük, hiszen ott is dolgozott. Milyen ember amúgy Király István?

Sidi: Egy végtelenül szerény, már-már túl szerény, nagyon aranyos ’muki’.

Fejes: Mondjuk ki, olyan szerény, mint én.J

Sidi: Mint Tomi. Király István – Fejes Tamás, ez jut eszembe. Tényleg, az az igazi halk zseni, úgy tudnám jellemezni.

  • És szereti a hangos zenét ezek szerint.

Sidi: Azt nagyon szereti.

Lukács: Annyit, bocsánat, hadd tegyek hozzá, hogy ő nem a hangot, ő a képanyagot kezelte. A hanganyagot Varga Zoli keverte, illetve a rögzítést követően ő gondozta a hanganyagot, aki a legutóbbi lemezünkön is dolgozott.

  • Beleszóltatok a képvágásba, vagy hagytátok dolgozni?

Lukács: Hagytuk dolgozni. Igazából az a helyzet, hogy már réges-régen megtanultuk azt, hogy nem mi vagyunk azok, akik mindenhez a legjobban értünk a világon. A képekhez, a hangokhoz, egyebekhez, így aztán van egy csomó olyan ember, aki dolgozik a Tankcsapda különböző projektjein, mint ahogy ezen a koncert DVD-n, illetve CD-n is, ami megjelent. És értelemszerűen a mi dolgunk az volt, hogy a lehető legjobban megcsináljuk a koncertet, és onnantól kezdve a rögzített anyagot olyan emberekre bíztuk, a szerkesztését, az összeállítását, természetesen a mi felügyeletünk mellett vagy a kontrollunk alatt értelemszerűen, akik nyilván ehhez értenek, ami az ő szakmájuk. Megvannak azok az emberek, akik ezt nálunk sokkal jobban csinálják, és meg is bízunk bennük. Nem véletlen az, hogy egy ilyen képanyag, mint ez a DVD is, így sikerült, ilyen minőségben. Vagy nem véletlen az, hogy mondjuk a Koponyák és csontvázak klip is olyan lett, amilyen.

  • Ez miben más egyébként, mint egy átlag koncertfelvétel? Nyilvánvalóan benne van 25 év munkája, de mire vagytok a legbüszkébbek, mitől a legextrább, legkülönlegesebb számotokra ez a kiadvány?

 

Fejes: Elsősorban azért, mert egy olyan technikai hátteret tudtunk felvonultatni, ami szerintem Magyarországon egyedülálló. És ez egy nagyon-nagyon nagy dolog, hogy egy ekkora stábbal, ennyi kameramannal, ilyen technikával tudtunk rögzíteni felvételt. Illetve olyan profi emberek dolgoztak rajta fél éven keresztül, mint Kázsmér Kálmán rendező, aki fanatikus motorja volt a megvalósításnak. Illetve arra is büszkék vagyunk, hogy a sok segítség által ennyire le tudjuk nyomni az árát, hogy a fogyasztók ezt meg tudják így vásárolni, ennyiért, egy ilyen minőségű cuccot. Iszonyatos sok ember nagyon nagy munkája, és nagyon alázatos hozzáállása van mögötte, úgyhogy mindenkinek köszönjük, aki ennek a DVD-nek részese volt, mind a gyártásban, mind az előkészítésben, mind az utómunkában, illetve azoknak, akik megvásárolják.

5 (1)

  • Az is nagy dolog, hogy a Tankcsapda, vagy mondhatjuk úgy is, hogy egy debreceni zenekar Amerikában turnézik. Ezt hogyan éltétek meg, mekkora lépés volt számotokra? Mindenki először volt vagy voltatok már korábban is?

Sidi: Voltunk, sőt igazából közösen szoktunk már lassan 10 éve kijárni, de játszani, koncertezni először voltunk. Ez egy régi álom volt. Az köztudott, hogy az utóbbi két évben Európát már keresztbe-kasba, fentről le, lentről fel, minden irányból bejártuk. Amerikával igazából az a helyzet, hogy nem arról van szó, hogy kimentünk magyar házakba 20-25 embernek fél-playbackelni, hanem büszkék vagyunk rá, hogy kimondott rock klubokba mentünk játszani.

  • És ezek között volt egy világhírű klub is azért.

Sidi: Igen, a záróepizódja a Whisky a Go Go volt, tényleg csak pár nevet mondok: a Rolling Stones, a Metallica, a Guns ’n Roses aki a Sweet Child O’ Mine-t ott játszotta el először. Mi kimondottan magyar embereknek megyünk játszani, Laci magyarul énekel, Tomi magyarul dobol, én magyarul gitározok, tehát itt nem arról van szó, hogy a Tankcsapda nekilátott egy világkarriert csinálni, hanem igazából tényleg nagyon sok magyar él mindenfelé, és mi ezzel élünk, hogy ők ott vannak, és kíváncsiak a zenekarra. Szerencsére tényleg New York-ban, San Fransiscoban, Torontóban teltházak voltak, és ugyanolyan koncerteket tudunk csinálni, mint itthon. Úgyhogy a külföldi dolgok nemes egyszerűséggel arról szólnak, hogy a Tankcsapda magyarul, többnyire magyar embereknek koncertezik. Bár azért hozzáteszem, hogy időről időre egyre több lokális arc is megjelenik ezeken a koncerteken.

Lukács: Félig-meddig viccesen beszélgettünk már arról, hogy a zenekar hátradőlhetne egy ilyen sikeres koncertkiadványt követően. Az a helyzet, hogy biztosan van egy csomó ember, aki értetlenkedik, hogy egy népszerű zenekar, aki mindenféle értelemben véve menő banda Magyarországon, miért repül át az óceán túloldalára, mindenféle cuccokat bérel, utazik, meg nem alszik, meg mit tudom én. Egész egyszerűen az a helyzet, hogy valóban megtehetnénk talán, hogy hátradőlünk időnként, de szerintem a zenekar végét jelentené, ha mi nyugodtan ücsörögnénk a babérjainkon, a képzeletbeli vagy nem létező babérjainkon és hátradőlögetnénk. Mi szeretjük a kihívásokat, szeretjük azokat az új feladatokat, amiket még nem csináltunk meg. Pont ilyen volt, ahogy Sidi is mondta, az elmúlt másfél-két évben Európában össze-vissza koncertezni, vagy most átmenni az óceán túloldalára és Amerikában, illetve Kanadában koncertezni vagy turnézni. Ez ugyanolyan nagy kihívás számunkra, mint amikor annak idején először indultunk el mondjuk egy országos turnéra. Mi egész egyszerűen szeretjük ezt csinálni, szeretünk koncertezni, szeretjük a kihívásokat, szeretünk új utakat találni magunknak. Vagy szeretünk olyan utakon járni, amin talán mások lehet, hogy jártak valaha, de Magyarországról egy ilyen zenekar, Debrecenből egészen biztosan nem, és mi egész egyszerűen élvezzük ezt a fajta dolgot, és úgy vagyunk ezzel, hogy ha ezt ráadásul a saját kereteinken belül, normális, intelligens módon meg tudjuk tenni, akkor miért ne tennénk meg, miért ne csinálnánk? Hiszen az a dolgunk, hogy csináljuk azt, amit szeretünk.

Fejes: Egy 15, 20, 25 éve működő zenekarnak azt gondolom, hogy elengedhetetlen lépése az, hogy új impulzusokat keressen, akár európai klubturnéban vagy akár amerikai turnéban. Látom a zenekarokon azt, hogy Magyarországon minden sablonos, befásult malomkerékké válik, mikor 7-8 évesek lesznek. Minden évben küzdenek a fesztiválokkal, hogy próbál 50 ezer forintot emelni vagy csökkenteni a gázsiján, meg hogy ugyanazok a koncertek, ugyanazok a klub bulik, ugyanaz a közönség. Egész egyszerűen azt látom, hogy zeneileg is belefáradnak az emberek, nincsenek új inspirációk, nincsenek új ötletek, nincsenek új stílusok, tehát nem tud továbblépni a zenekar. Mi kellő időben léptük.

  • Feltöltődést látok rajtatok, nem azt a nagy fáradtságot.

Lukács: Rengeteg élmény ért minket, a szó mindenféle értelmében. Lehet, hogy egy huszonhat éve működő zenekar frontemberének a szájából esetleg hülyén hangzik, hogy még mindig van hova tovább, még mindig van mit megcsinálni, még mindig vannak meghódítatlan területek a szó szoros vagy átvitt értelmében is, és addig jó, és addig tud a zenekar ilyen lángolással meg ilyen intenzitással működni, amíg mind a hárman ezt érezzük valóban.

  • Beszéljünk még a debreceni koncertekről is.

Sidi: Lesz eltérés a három koncert között, nem teljesen ugyanazt fogjuk csinálni. Borzasztóan várjuk. Aki esetleg nem tudná, egy Debrecen-turnét csinálunk, nem egy nagy koncertet. A Roncsbár, a Hall, és a Lovarda lesz most ennek a Debrecen-turnénak a három helyszíne. A Roncsba már több hete minden jegy elfogyott. Amit még kiemelnék, az az, hogy idén húszéves ’Az ember tervez’ lemez, és ez az őszi turné után ezen a három koncerten is el lesz játszva.

Lukács: Én mindenkit arra biztatok, hogy elővételben igyekezzen jegyet szerezni, ha nem akar lemaradni, és biztosan szeretne ott lenni a bulikon.

  • A szilvesztert pedig a fővárosban fogjátok tölteni, ott is lesz egy nagy bulitok.

Lukács: Mivel február 20-án indult ez a mostani turné és nagyon-nagyon sok koncert volt, úgy gondoltuk, ha lúd, legyen kövér, és akkor a 28-29-30-i három debreceni koncertet megfejeljük egy szilveszteri bulival Pesten a Barba Negrában. De az már tényleg hab lesz a tortán.

(Készült az FM90 Campus Rádióban.) Szerkesztette: Harangi Ditta